Rövidesen eltűnhetnek a magyarországi mobilszolgáltatók kínálatából az olyan konstrukciók (díjcsomagok, illetve díjcsomag-kiegészítő opciók), melyek lehetővé teszik bizonyos típusú tartalmak korlátlan elérését azzal, hogy ez a forgalom nem számít bele a felhasználó havi adatkeretébe. Bár az uniós hálózatsemlegességi irányelv 2016 áprilisa óta hatályban van, az eltérő jogértelmezések révén a mai napig forgalomban vannak hazánkban is olyan tarifaopciók és tarifák, melyek az irányelv céljával teljesen ellentétesek.

Ennek vethet véget az uniós hírközlési hatóságokat tömörítő BEREC múlt héten közzétett ajánlása, melyet egyes híroldalak és szakértők tévesen új hálózatsemlegességi jogszabályként aposztrofáltak az elmúlt napokban. Valójában azonban csupán egy jogértelmezésről van szó, mely ezúttal már a bírói gyakorlattal is egybecseng, ami praktikusan azt jelenti, hogy az a szolgáltató, amelyik az ajánlásban foglaltaknak nem tesz eleget, hatósági eljárásra számíthat, fellebbezés esetén pedig vajmi kevés esélye lesz a bírósági szakaszban megfordítani az ügy végkimenetelét.

Az ügy közvetlen előzménye két per, mely az Európai Unió Bíróságán zajlott az ún. zero rate csomagok alkalmazásának jogszerűségével kapcsolatban. Az első ráadásul magyar vonatkozású, és egészen 2017-ig nyúlik vissza. Ebben az ügyben a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország gyakorlata kapcsán mondta ki 2020 szeptemberében az EUB, hogy a szolgáltató jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és MyMusic tarifaopcióknál. Lényeges szempont, hogy a bíróság a konkrét ügyben azt a gyakorlatot nyilvánította jogszerűtlennek, hogy ezeknél az opcióknál azután is elérhetővé váltak a partneralkalmazások, hogy a havi általános adatkeret kimerült.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A fenti ítéletet követően, illetve esetenként már azt megelőzően a szolgáltatók úgy változtatták meg a zero rate csomagokat, hogy azok az általános adatkeret kimerüléséig biztosítottak csak korlátlan forgalmat a megjelölt alkalmazások és tartalomtípusok számára. Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor 2021-ben német bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások során ezt a gyakorlatot is jogellenesnek nyilvánította, vagyis a Telenort érintő ítélethez képest is szigorúbb döntést hozott.

Ez utóbbi ítéletre válaszul újította meg iránymutatását múlt héten a BEREC, melynek egyik kulcseleme, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.

Jaj, most tényleg fizetős lesz a Messenger?

Nem, de mégis.

Az iránymutatás értelmezése kapcsán megkerestük a magyar szakhatóságot, a Nemzeti Média- és Hírözlési Hatóságot, hogy segítsen rávilágítani arra, mindez a magyar piacon milyen következményekkel járhat majd. 

A hatóság válasza alapján a gyakorlatban az várható, hogy a szolgáltatók át fogják alakítani az eddigi zero rating-ajánlataikat úgy, hogy azok megfeleljenek a nyílt internetre vonatkozó szabályoknak. Vagyis a jövőben nem kerülhetnek piacra és nem is maradhatnak a piacon olyan ajánlatok, ahol az egyes alkalmazások, tartalmak, szolgáltatások forgalmának díjazása között a szolgáltatók üzleti alapon különbséget tesznek.

Ez érinti azokat az előfizetőket is, akik jelenleg használnak ilyen zero rating-konstrukciókat. Az ő szerződésük meg fog változni vagy kétoldalú (közös megegyezéses) módosítással, vagy a szolgáltató egyoldalú módosításával. Az érintetteknek érdemes ezt figyelemmel kísérniük - hívja fel a figyelmet a hatóság. Az is a módosítás függvénye, hogy az előfizetőknek milyen lehetőségeik vannak. Kétoldalú módosítás természetesen csak akkor lehet, ha az előfizető a szolgáltató ajánlatát elfogadja. Ha a módosítás egyoldalú, de a szerződés határozatlan idejű, akkor az előfizető bármikor úgy dönthet, hogy felmondja a szerződést, ha a módosítást nem szeretné elfogadni.

Ha viszont határozott idejű („hűségidős”) szerződésről van szó, akkor fontos kérdés a módosítás indoka - figyelmeztetnek a hatóság szakértői. Ha a szolgáltató azért módosít, mert így tesz eleget a jogszabályból adódó kötelezettségének, akkor az előfizető nem mondhatja fel a szerződést idő előtt akkor sem, ha az rá nézve hátrányos (pl. csökken a felhasználható adatkerete). A feltételekről a szolgáltatónak a módosításról szóló értesítésben az előfizetőt tájékoztatnia kell.

Az NMHH álláspontja szerint a nyílt internetre vonatkozó szabályozás a piac minden szereplőjét védi, hiszen ha egyes alkalmazásokat az előfizetők „ingyen” használhatnak, másokat pedig nem, akkor az hátrányos mind a kiemelt körbe be nem került alkalmazások üzemeltetőire, mind pedig azokra az előfizetőkre nézve, akik ezeket a „nem kiemelt” alkalmazásokat szeretnék használni. A szolgáltatóknak természetesen továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy az egyes tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások közötti különbségtétel nélkül adjanak kedvezményeket az adatforgalomból, pl. ingyenes hétvégi vagy éjszakai forgalom formájában, ami bármilyen célra felhasználható.

Hazánkban egyébként a jelenleg is elérhető publikus tarifák körében a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom kínál zero rate konstrukciókat - előbbi nyújtja ezekből a legszélesebb választékot (Pass adatopciók), míg a Telekom esetében elsősorban a kisebb adatforgalmú mobilnet-csomagoknál vannak felsorolva zero rate partneralkalmazások, de van korlátlan tévés (a Telekom saját TV-s alkalmazását és az HBO Maxot preferáló) és zene (több zenei streaming platformot kiemelő) opciója is a cégnek.