Újabb vizsgálatot indított az Amerikai Tőzsdefelügyelet, a SEC a svéd Ericssonnal szemben, hogy kiderüljön, pontosan milyen körülmények közepette pénzelhette éveken keresztül a vállalat az Iszlám Állam iraki szárnyát. Az ügy a mobilhálózati berendezéseket gyártó és szállító skandináv multi eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya, melynek következményeit csak részben enyhítheti, hogy az ominózus ügyleteket egy belső vizsgálat tárta fel.

Nem a mostani ugyanis az első, hasonló vizsgálódás az Ericsson üzletmenetét illetően: A svédek potenciális korrupciógyanús ügyleteit 2013-ban kezdte vizsgálni a SEC, 2015-ben pedig az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított hogy kiderítse, megfelelt-e a svéd gyártó az amerikai korrupcióellenes törvényeknek, valamint saját, belső etikai kódexének.

A nyomozás során kiderült, a cég 2000 és 2016 között a fenti szabályozásokat számos ponton megszegte, a kormányzati személyek megvesztegetésétől a könyvelési adatok meghamisításáig. A vállalat azt is beismerte, külső ügynökökön és tanácsadókon keresztül fizetett le hivatalnokokat Kínában, Dzsibutiban, Vietnámban, Indonéziában és Kuvaitban is.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A leghosszabb ideig Kínában folytak a vesztegetések, ott a teljes vizsgált időszakban, azaz csaknem 17 éven keresztül fizettek az Ericsson leányvállalatai kenőpénzeket hivatalos személyeknek, összesen több millió dollár értékben - ebből utazásokat és különböző ajándékokat finanszíroztak, illetve fiktív szolgáltatásokért fizettek jelentős összegeket. 

Az Ericssonra 2019 decemberében kirótt, egymilliárd dollárt meghaladó büntetés két fő részből tevődött össze: a cég, miután együttműködött az amerikai hatóságokkal a vizsgálat során a megelőző három évben, az igazságügyi minisztériummal kötött megállapodása szerint 521 millió dolláros büntetést fizetett ki - cserébe pedig a hatóságok elengedik a potenciálisan kirótt, bűncselekményekre vonatkozó vádakat a cég ellen.

Ezzel párhuzamosan a vállalat további 540 millió dollár büntetést fizetett meg az amerikai Tőzsdefelügyelet számára, a vesztegetési ügyek következményeként.

Védelmi pénz

Az ügy újabb fejezete az Iszlám Állam iraki ágának juttatott pénzekről szól, melyet az Ericsson saját, belső vizsgálata alapján legalább 2011-től kezdődően fizetett a cég a dzsihádista szervezetnek azért, hogy a szárazföldi áruszállítás biztonsága szavatolt legyen Irakban.

Az Ericsson csütörtöki közleményében közölte, mindenben együttműködik az Amerikai Tőzsdefelügyelettel, ezzel együtt túl korai lenne megjósolni a vizsgálat pontos kimenetelét és a cég üzletmenetére gyakorolt hatását. A társaság ugyanakkor várhatóan ezúttal sem fogja megúszni büntetés nélkül, melyet a 2019-es állapothoz hasonlóan megosztottan kell majd fizetnie a tőzsdefelügyelet és a minisztérium részére.

Ezzel párhuzamosan jelenleg is zajlik az a csoportos kereset alapján indított bírósági eljárás, melyben a felperesek az Ericsson jelenlegi felsővezetőit, így többek közt Börje Ekholm vezérigazgatót és Carl Mellander pénzügyi vezérigazgató-helyettest fogták perbe azért, mivel feltételezésük szerint félrevezethették a részvényeseket az ominózus iraki ügy körülményeit, illetve annak felgöngyölítését illetően.