Ezért lehet sok női szivárogtató a nagy tech cégeknél
A marginalizáltság és a nemek szocializációja is kedvezhet annak, hogy több visszaélést bejelentő nő lépett színre az elmúlt években, ami kapcsán felmerülhet, hogy a nők nagyobb eséllyel lesznek-e szivárogtatók, de a kutatók szerint ez egy rendkívül összetett kérdés.
Az elmúlt évek során több alkalommal léptek nyilvánosság elé szivárogtatók, akik valamilyen nagy horderejű ügyet szellőztettek meg a nagy tech cégek berkeiből. Frances Haugen a Meta (egykor Facebook) személyes adatokkal való visszaéléseit tárta fel, Timnit Gebru és Rebecca Rivers a Google diverzitáshoz való hozzáállásáról és mesterségesintelligencia-fejlesztéssel kapcsolatos nehézségeiről teregetett ki kellemetlen dolgokat, míg Janneke Parrish az Apple diszkriminatív céges kultúrájáról számolt be a nagyvilágnak.
Francine Berman amerikai informatikus professzornak és Jennifer Hickes Lundquist szociológusnak feltűnt, hogy a nagy tech cégek rizikós gyakorlatairól beszámoló alkalmazottak javarészt nők, ezért kutatni kezdték, hogy a biológiai nem bír-e befolyásoló szereppel az ilyen fajta felelősségvállalásban. A jelenséget körüljáró publikációjukat az akadémikusok által írt The Conversation felületén tették közzé.
Berman és Lundquist szerint a szivárogtatás nehezen kutatható jelenség, mert a látható és nyilvános része csak a jéghegy csúcsa, ami alatt több bejelentő is anonim marad, vagy bizalmasan oszt meg információkat. A felszínen látható női szivárogtatók aktivitása illeszkedik abba a narratívába, hogy a nők altruistábbak és érzékenyek a közügyekre. A két kutató azokra a korábbi tanulmányokra is támaszkodik, melyek azt mutatják, hogy minél magasabb a női tisztviselők aránya a kormányzatban, annál kevesebb a korrupció, de ez igaz az üzleti szegmensre is, lényegében kimutatható a női vezetők megválasztásának közvetlen okozati hatása a korrupció csökkenésére.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A kutatók a terület megfoghatatlansága miatt azt a módszert választották, hogy felmérésben kérdezték meg alanyaikat a visszaélések bejelentésével kapcsolatos irányultságaikról és motivációikról. Ezek a vizsgálatok azonban nem mutatják ki egyértelműen, hogy a nemnek lenne befolyásoló szerepe.
Úgy tűnik azonban, hogy a nők a férfiaknál nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy jogsértéseket jelentsenek be, amennyiben azt bizalmasan tehetik meg, ami összefüggésben áll azzal, hogy a női bejelentők nagyobb eséllyel részesülhetnek megtorlásban, mint a férfi társaik. Kísérleti tanulmányok azt is mutatták már korábban, hogy a nők etikusabbak, ha üzleti kapcsolatokról van szó, a nők által vezetett vállalkozásoknál ritkábban fordul elő megvesztegetés. A kutatók szerint ebben az is szerepet jtászik, hogy a férfiak és a nők különböző nemi szerepekre szocializálódnak a társadalomban.
A technológiai szektorban egy további tényezővel is számolni kell, hogy a nők alulreprezentáltak mind létszámban, mind szervezeten belüli befolyás és hatalom szempontjából. A nagy ötös, azaz a Google, a Meta, az Apple, az Amazon és a Microsoft vállalatoknál javarészt fehér férfiak dolgoznak. A nők a technológiai területen dolgozó munkaerő 25 százalékát teszik ki, de kevésbé töltenek be olyan belsős pozíciókat, vagy birtokolnak olyan hatalmat, ami könnyebbé tenné számukra a visszaélést.
A kutatók szerint valószínű, hogy a nemi szocializáció és a női kívülállói státusz kombinációja a big tech cégeknél olyan környezetet teremt, ami kedvez annak, hogy a női bejelentők legyenek láthatóbbak, de egyértelmű és meggyőző adatok, konkrét bizonyítékok erre egyelőre nem állnak rendelkezésre. A női szivárogtatók jelenléte a big techben azonban emblematikus lehet, mivel erőfeszítéseik éppenséggel a diverzitás növelésére és a technológia társadalomnak okozott kárainak csökkentésére irányulnak – írják cikkükben.