A legiskolázottabbak lopják a legtöbb tartalmat
Sokkal jellemzőbb a felsőfokú végzettségű európaiak körében az illegális tartalomelérés, mint az alap- és középfokú tanulmányokkal rendelkezőknél - többek közt erre hívja fel a figyelmet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának friss kutatása.
Közzétette háromévente publikált, az Európai Unióban élő fiatalok körében elvégzett, illegális tartalmak elérésére vonatkozó kutatásának legújabb eredményeit az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, vagyis az EUIPO. A kutatáshoz minden uniós tagállamból választottak mintát (Magyarországról 1008 főt) - az év első felében végzett felmérés során a 15-24 éves korosztály attitűdjeit térképezték fel.
A felmérés egyik legfontosabb sarokszáma alapján a tartalmak illegális elérésének népszerűsége az elmúlt években fokozatos, lassú ütemben csökkent. Az EUIPO szerint míg 2016-ban a megkérdezettek körében még 39% volt azoknak az aránya, akik a megelőző 12 hónapban nem legális úton szereztek be különféle tartalmakat legalább egyszer, addig mostanra ez az arányszám 33%-ra csökkent.
Utóbbiak közel harmada saját bevallása szerint csupán "véletlenül" fért hozzá illegálisan tartalomhoz, vagyis a tudatosan kalózkodó fiatalok aránya nagyjából 20-21% lehet a teljes bázison belül, míg a megkérdezettek túlnyomó többsége (60%-a) saját bevallása szerint kizárólag legális forrásból fogyasztott tartalmat az elmúlt egy évben.
Szintén érdekes tanúsága a kutatásnak, hogy az iskolázott fiatalok körében a tartalmak illegális letöltése számottevően népszerűbb (befejezett felsőoktatási tanulmányokat végzőknél 28%), míg az alap- és középfokú végzettségűeknél ez az arány mindössze 15%.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A tudatosan illegális letöltők aránya hazánkban hazánkban meglepően alacsony, mindössze 17%, ezzel Magyarország az EU-s átlag alatt helyezkedik el ebben a mutatóban. A kalózkodási kedv ráadásul jelentős mértékben, 8 százalékponttal csökkent a legutóbb vizsgált, három évvel ezelőtti időszakhoz képest - vélhetően annak köszönhetően, hogy a legálisan elérhető tartalmak választéka jelentős mértékben nőtt azóta hazánkban is.
A kutatás egyik érdekes felvetése, hogy a túl nagy tartalomválaszték részben kontraproduktív hatást válthat ki - bár a többség (55%) továbbra is drágán hozzáférhető tartalmak miatt tér le a legális útról, 25%-uk pedig azért szerez be valamit illegálisan, mert máshogy nem juthat hozzá, akadt olyan válaszadó, aki azután fért hozzá illegálisan egy TV-sorozathoz, miután azt a jogosítás lejártát követően eltávolították a kedvenc streaming-szolgáltatója katalógusából.
Az EUIPO szokás szerint azt is felmérte, hogy melyek azok a faktorok, amik távol tartják a felhasználókat a kalózkodástól. Ezek alapján a többség (53%) vírusfertőzéstől tart, 49% attól fél, hogy bankkártyacsalás áldozata lesz, 36% a lebukást, illetve a felelősségre vonást szeretné elkerülni, 26% pedig lelkiismereti okokból nem fordulna illegális források felé.