Jelentős mértékben, 56%-kal nőtt a legnagyobb havi előfizetéses online streaming videotékák (SVOD-szolgáltatások) felhasználói bázisa Magyarországon a tavalyi évben. A GKID friss kutatása szerint ez azt jelenti, hogy hazánkban az aktív felhasználók száma mostanra meghaladta a kétmillió főt - összehasonlításképpen ez nagyjából 60%-a az összes magyarországi lineáris tévéelőfizetésnek (a szakhatóság legutóbbi piaci jelentése szerint hazánkban 3 millió 440 ezer lakossági televíziós hozzáférést tartanak nyilván a szolgáltatók).

A tényleges felhasználói bázisok mérete a GKID becsléseinél akár jóval nagyobbak is lehetnek, mivel az előfizetések megosztása a magyar piacon is elterjedt: minden ötödik előfizető mással is megosztja a szolgáltatását, ez leginkább a házastársat, gyerekeket, testvéreket és a nagyszülőket jelenti - részletezi a kutatás. 

A két legnagyobb szolgáltató (a Netflix és az HBO Max) esetében 17-18% körül van azon felhasználói réteg aránya, aki bár hozzáfér a kínálathoz, de nem ő az előfizetője a használt csomagnak.

Streaming-rezsi

Azok, akik tényleges előfizetői a streaming szolgáltatásoknak – önbevallás alapján – átlagosan 4500 Ft körül költenek havi szinten a szolgáltatásokra. Ebbe a keretbe egy alap Netflix csomag (2490 Ft) és egy kedvezményes árú (1590 Ft) – csak a március induláskor kínált – HBO Max előfizetés is belefér egyszerre, vagy a Netflix legdrágább prémium díjcsomagja, melynek ára jelenleg 4490 Ft. Az egy előfizetésre költők átlagos havi kiadása 3500 Ft, a legalább két szolgáltatást fizetőké 5200 Ft, míg a három vagy annál is több streaming platformot fizetők költése már eléri a 7300 forintot – szintén önbevallás alapján.

A nézők egyébként jellemzően legfeljebb két szolgáltatásra fizetnek elő, így a felmérésben megkérdezettek 22%-a egy, 15%-a két szolgáltatást használ párhuzamosan, ennél több streaming szolgáltatást viszont már alig több mint 3%-uk néz. 

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Kérdés, hogy ezek az arányok miként változnak június közepétől, amikor a globális SVOD-piac második legnagyobb, egyben egyik legfiatalabb szereplőjének számító Disney+ elrajtol hazánkban. A GKID statisztikái alapján mindenesetre nem indul eleve vert helyzetből az új szolgáltató, hiszen az aktív streaming felhasználók körében 8% jelezte, hogy azonnal, már az induláskor felhasználó szeretne lenni, az indulásról pedig a netezők 47%-a hallott már. A Disney+ iránt a legnagyobb arányú érdeklődés azok körében figyelhető meg, akik legalább 3 előfizetéssel már most is rendelkeznek. Másrészt a 3-6 éves, illetve a 15-17 éves gyermekkel rendelkezők esetében kiugró az előfizetést tervezők aránya. Előbbi réteg főleg a klasszikus Disney katalógus miatt, míg utóbbi már inkább a Marvel / Star Wars tartalmak miatt várja a Disney+ indulását.

A GKID mérései szerint a Disney+ induló felhasználói bázisa 160-180 ezer fő körül alakulhat, amivel így megelőzné az Apple TV+ és az Amazon Prime előfizetői számát – összehasonlításképp, tavaly a Disney egyik legsikeresebb, moziforgalmazásba került filmjére a Marvel-es Fekete Özvegyre, összesen 265 ezer jegyet adtak el a hazai mozik a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének nyilvános jegyeladási statisztikái szerint.

A hazai streaming-piac két legnagyobb szereplője, a Netflix és az HBO Max azonban még meglehetősen távoli messzeségben halad a mezőny többi tagja előtt, előbbi tartalmait a GKID becslése szerint 1,78 millióan, utóbbit 1,25 millióan nézik hazánkban.

Reklám? Még mit nem!

Végül a kutatócég kitér a reklámmodellel kapcsolatos hazai attitűdökre is, miután az elmúlt néhány hónapban visszatérő hír volt az iparágban az, hogy a szolgáltatók esetleg reklámokkal tűzdelt modellre válthatnak, mivel a felhasználói bázis növekedése globális szinten már nem tartható fenn sokáig, illetve ellensúlyozni kell az előfizetői bázis esetleges csökkenését.

A reklámalapú streaming terén a magyarok egyelőre elutasítók: a felhasználók 43%-a lemondaná az előfizetését, ha abban megjelennének a reklámok, és további 31% még bizonytalan ebben a kérdésben. Az elutasítási arány jóval magasabb a streamingért ténylegesen fizető felhasználók körében.