Jelentős mértékben, 56%-kal nőtt a legnagyobb havi előfizetéses online streaming videotékák (SVOD-szolgáltatások) felhasználói bázisa Magyarországon a tavalyi évben. A GKID friss kutatása szerint ez azt jelenti, hogy hazánkban az aktív felhasználók száma mostanra meghaladta a kétmillió főt - összehasonlításképpen ez nagyjából 60%-a az összes magyarországi lineáris tévéelőfizetésnek (a szakhatóság legutóbbi piaci jelentése szerint hazánkban 3 millió 440 ezer lakossági televíziós hozzáférést tartanak nyilván a szolgáltatók).

A tényleges felhasználói bázisok mérete a GKID becsléseinél akár jóval nagyobbak is lehetnek, mivel az előfizetések megosztása a magyar piacon is elterjedt: minden ötödik előfizető mással is megosztja a szolgáltatását, ez leginkább a házastársat, gyerekeket, testvéreket és a nagyszülőket jelenti - részletezi a kutatás. 

A két legnagyobb szolgáltató (a Netflix és az HBO Max) esetében 17-18% körül van azon felhasználói réteg aránya, aki bár hozzáfér a kínálathoz, de nem ő az előfizetője a használt csomagnak.

Streaming-rezsi

Azok, akik tényleges előfizetői a streaming szolgáltatásoknak – önbevallás alapján – átlagosan 4500 Ft körül költenek havi szinten a szolgáltatásokra. Ebbe a keretbe egy alap Netflix csomag (2490 Ft) és egy kedvezményes árú (1590 Ft) – csak a március induláskor kínált – HBO Max előfizetés is belefér egyszerre, vagy a Netflix legdrágább prémium díjcsomagja, melynek ára jelenleg 4490 Ft. Az egy előfizetésre költők átlagos havi kiadása 3500 Ft, a legalább két szolgáltatást fizetőké 5200 Ft, míg a három vagy annál is több streaming platformot fizetők költése már eléri a 7300 forintot – szintén önbevallás alapján.

A nézők egyébként jellemzően legfeljebb két szolgáltatásra fizetnek elő, így a felmérésben megkérdezettek 22%-a egy, 15%-a két szolgáltatást használ párhuzamosan, ennél több streaming szolgáltatást viszont már alig több mint 3%-uk néz. 

Introvertáltak az IT-ban: a hard skill nem elég Már nem elég zárkózott zseninek lenni, aki egyedül old meg problémákat. Az 53. kraftie adásban az introverzióról beszélgettünk.

Kérdés, hogy ezek az arányok miként változnak június közepétől, amikor a globális SVOD-piac második legnagyobb, egyben egyik legfiatalabb szereplőjének számító Disney+ elrajtol hazánkban. A GKID statisztikái alapján mindenesetre nem indul eleve vert helyzetből az új szolgáltató, hiszen az aktív streaming felhasználók körében 8% jelezte, hogy azonnal, már az induláskor felhasználó szeretne lenni, az indulásról pedig a netezők 47%-a hallott már. A Disney+ iránt a legnagyobb arányú érdeklődés azok körében figyelhető meg, akik legalább 3 előfizetéssel már most is rendelkeznek. Másrészt a 3-6 éves, illetve a 15-17 éves gyermekkel rendelkezők esetében kiugró az előfizetést tervezők aránya. Előbbi réteg főleg a klasszikus Disney katalógus miatt, míg utóbbi már inkább a Marvel / Star Wars tartalmak miatt várja a Disney+ indulását.

A GKID mérései szerint a Disney+ induló felhasználói bázisa 160-180 ezer fő körül alakulhat, amivel így megelőzné az Apple TV+ és az Amazon Prime előfizetői számát – összehasonlításképp, tavaly a Disney egyik legsikeresebb, moziforgalmazásba került filmjére a Marvel-es Fekete Özvegyre, összesen 265 ezer jegyet adtak el a hazai mozik a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének nyilvános jegyeladási statisztikái szerint.

A hazai streaming-piac két legnagyobb szereplője, a Netflix és az HBO Max azonban még meglehetősen távoli messzeségben halad a mezőny többi tagja előtt, előbbi tartalmait a GKID becslése szerint 1,78 millióan, utóbbit 1,25 millióan nézik hazánkban.

Reklám? Még mit nem!

Végül a kutatócég kitér a reklámmodellel kapcsolatos hazai attitűdökre is, miután az elmúlt néhány hónapban visszatérő hír volt az iparágban az, hogy a szolgáltatók esetleg reklámokkal tűzdelt modellre válthatnak, mivel a felhasználói bázis növekedése globális szinten már nem tartható fenn sokáig, illetve ellensúlyozni kell az előfizetői bázis esetleges csökkenését.

A reklámalapú streaming terén a magyarok egyelőre elutasítók: a felhasználók 43%-a lemondaná az előfizetését, ha abban megjelennének a reklámok, és további 31% még bizonytalan ebben a kérdésben. Az elutasítási arány jóval magasabb a streamingért ténylegesen fizető felhasználók körében.