Veszélybe kerülhet a semleges net Európában?
Több tucat jogvédő szervezet fordult nyílt levélben szerdán az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy az EU végrehajtó szerve bírálja felül korábbi álláspontját, miszerint adott kereteken belül akár méltányolható lenne, ha a legnagyobb internetes adatforgalmat bonyolító technológiai cégek hozzájárulnának az uniós távközlési infrastruktúrák kiépítési és karbantartási költségeihez.
Az Európai Unió eddig elért netsemlegességi törekvéseit zárójelbe tenné, ha az Európai Bizottság úgy döntene, hogy a legnagyobb internetes forgalmat bonyolító, jellemzően amerikai technológiai és szórakoztatóipari óriásoknak (Meta, Netflix, Google stb.) valamilyen formában hozzá kell járulniuk a kontinensen működő telekommunikációs hálózatok építési, bővítési és karbantartási költségeihez - hívja fel a figyelmet egy a legfelsőbb szintű uniós döntéshozóknak címzett nyílt levél, melyet több tucat civil jogvédő szervezet jegyez.
A nyílt levél válasz arra a májusi bizottsági állásfoglalásra, melyben Margrethe Vestager, a Bizottság digitális portfólióért is felelős alelnöke kifejtette, hogy számos nagy technológiai cég, globális technológiai multi óriási hálózati forgalmat generál, eközben azonban a hálózat kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségekhez semmilyen módon nem járulnak hozzá, Európa pedig megfontolja, hogy ezen a helyzeten változtasson.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A legnagyobb európai telkócégek, élükön többek közt olyan multikkal, mint a Deutsche Telekom vagy az Orange, közel egy évtizede lobbiznak az uniós döntéshozóknál annak érdekében, hogy költségeikhez valamilyen módon járuljanak hozzá a nagy forgalmú hálózathasználók.
Az iparági szereplőket tömörítő ETNO korábban ismertetett tanulmány szerint tavaly a Meta, az Alphabet, az Apple, a Microsoft, az Amazon és a Netflix együttesen a globális internetforgalom mintegy 54%-át generálták, ami - szerintük - jelentősen aránytalan helyzetet teremt az infrastruktúra-kihasználtság és a fejlesztési, fenntartási költségek relációjában.
A jogvédők szerint azonban azáltal, hogy a tartalomszolgáltatók és egyéb, a hálózatot intenzíven használó szolgáltatócégekre többletköltséget helyezne Európa, alapjaiban sérülnének az uniós netsemlegességi irányelvek:
A HATÁLYOS UNIÓS NETSEMLEGESSÉGI SZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT AZ EU-S ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMÁRA, HOGY AZ INTERNETSZOLGÁLTATÓJUKTÓL MEGVÁSÁROLT SÁVSZÉLESSÉGET ÚGY HASZNÁLJÁK FEL, AHOGY NEKIK TETSZIK - LEGYEN SZÓ NETFLIXEZÉSRŐL, FACEBOOKOZÁSRÓL, YOUTUBE-OZÁSRÓL, VAGY BÁRMILYEN KIS HELYI SZOLGÁLTATÁS HASZNÁLATÁRÓL
-emelik ki nyílt levelükben a jogvédők. A szervezetek hozzáteszik, a helyi távközlési cégeket az előfizetők egyszer már kompenzálták azért, hogy a hálózataikon keresztül elérhetővé tegyék ezt az adatfolyamot, az ETNO lobbija pedig szimplán arról szól, hogy kvázi ugyanazért a tevékenységért két helyről szeretnének bevételt szerezni az infrastruktúra-tulajdonosok.