Hiába csábítják, nem jön Európába a legnagyobb chipgyártó
Egyre halványabb a remény, hogy a világ első számú chipgyártója, a tajvani TSMC félvezetőgyárat építsen Európában belátható időn belül. Megegyezés konkrét elképzelés hiányában továbbra sincs az EU-val, és ezt követően is évekbe telne, mire felépülhetne egy korszerű üzem.
A kitartó csábítgatás ellenére egyelőre nem tervezi a világ első számú chipgyártójának számító, tajvani illetőségű TSMC, hogy gyártóüzemet telepítsen az Európai Unióba - tette világossá az ázsiai cég menedzsmentje a cég részvényesi közgyűlésén. Az EU számára a globális félvezető-ellátási lánc 2020-as megrogyása óta kiemelt ügyként kezeli a lokális félvezetőgyártás felpörgetését, különösen mivel a hiány az egyik legfontosabb európai ágazatot, az autóipart rendkívül nehéz helyzetbe sodorta.
Nem véletlen, hogy uniós politikusok hosszú ideje próbálják meggyőzni inkább kevesebb, mint több sikerrel a legnagyobb félvezetőgyártó óriásokat arról, hogy a térségben végezzenek beruházásokat. A nemzetközösség még úgy sem tudott eredményeket elérni e téren, hogy az uniós helyreállítási alapból külön forrást biztosítanának a félvezetőipari gyártási és fejlesztési folyamatokra, illetve új gyárak létesítésére.
Introvertáltak az IT-ban: a hard skill nem elég Már nem elég zárkózott zseninek lenni, aki egyedül old meg problémákat. Az 53. kraftie adásban az introverzióról beszélgettünk.
Az EU illetékes biztosa legutóbb éppen június elején tárgyalt a tajvani gazdasági miniszterrel a potenciális félvezetőipari fejlesztésekről, remélve, hogy sikerül előremozdítani a régió és a szigetország kooperációját, egyelőre azonban nem látszódnak annak jelei, hogy a TSMC komoly lehetőséget látna az uniós terjeszkedésben. A cég egy évvel ezelőtt ugyan még felvetette annak lehetőségét, hogy megvizsgálja egy németországi fab felépítését, e tervek kapcsán azonban azóta semmilyen érdemi előrelépés nem történt.
Eközben a TSMC 12 milliárd dollárt költ új amerikai gyárak felépítésére, illetve megegyezett a japán Sonyval egy közös üzem létrehozásában, ezzel Európa lemaradása az amerikai és ázsiai térséggel szemben egyre fájdalmasabbá válhat. Ha születik is megállapodás, az rövid távon semmit sem segít a régió helyzetén, egy korszerű gyártástechnológiával termelő félvezetőgyártó-üzem felépítése és a tömegtermelés beindítása ugyanis hosszú évekbe telik.
Európa most jobb híján egy amerikai partnerre, az Intelre támaszkodhat, mely márciusban jelentette be, hogy a következő években 33 milliárd dollárt ruház be a térségben a gyártási és kutatás-fejlesztési, illetve gyártástámogatási tevékenységekbe. Ebből 17 milliárd dollárba kerül majd az a két németországi gyártókomplexum, melynek építése jövőre indulhat el, a termelést pedig 2027-ban kezdhetik meg az üzemekben, 2 nm-es gyártástechnológiával.