Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ- Szövetség a digitális gazdaságért szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, aminek következtében általánosságban is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ez pedig az informatikai szakokat is érintette.

2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatikai alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzéseknél a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős, 2019-ben mindkét szakon az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.

Súlyosbodó probléma

Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.

Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet

– mondta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. 

A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány. Az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le a pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben, vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait. 

Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma. A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma.

Az IVSZ szakértői szerint a döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt.