Még mindig kezdetleges az ingatlanpiaci digitalizáció?
Magyarországon jelenleg 67 ingatlanpiaci digitalizációval, azaz proptech területtel foglalkozó cég működik. Ehhez képest Szlovákiában több mint 110 cég működik a területen, Romániában és Bulgáriában pedig már 200 körül jár a számuk. A legtöbb helyen a működtetés és üzemeltetés kategóriában érnek el sikereket a cégek, de az áttörés várat magára, ami több okra is visszavezethető.
Messze vannak még a mesterséges intelligenciával működő, mindent tudó okosépületek az ingatlanpiaci digitalizáció jelenéről és jövőjéről szóló, eheti online Protechtor esemény alapján. Pedig a proptech (Property Technology) fogalma már 2014 óta fellelhető az interneten, és néhány évvel ezelőtt az ingatlan.com a HWSW-vel is szervezett a témában konferenciát. A terület mégis sok ember számára még ismeretlenül cseng, amely valószínűleg annak is köszönhető, hogy az ingatlanpiaci fejlesztők és üzemeltetők még nem tolonganak a digitalizációért. A lemaradás okait és a távolba mutató lehetőségeket Kalmár Zoltán, a ProptechZoom alapítója és Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere értékelte egy londoni proptech konferencia kapcsán, főleg az irodaházakra fókuszált példákkal.
Az ingatlanpiaci digitalizáció lemaradásának okai több általános problémára, és speciálisan magyar jellegzetességekre is visszavezethetők. A szakértők nyíltan megfogalmazták, hogy a területen különböző résztvevők eltérő édekei nehezítik a helyzetet. Ráadásul minden szempontból olyan "nagy mammutról" beszélhetünk, amely szereti a bevált módszereket, és nehezen fogad be újdonságokat. Kalmár Zoltán hozzátette, hogy az ingatlanpiac nem igazán kedveli a transzparáciát, azaz ha a számok kimutathatóvá és összehasonlíthatóvá válnak. Továbbá bizalmi problémák is felmerülnek, amit esetleg a hatékonyság kimutatásával lehetne ellensúlyozni.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ehhez adódik hozzá egy fontos magyar sajátosság a kivitelező piacon a szakértők szerint. Ugyanis a nagy munkákat rendszerint a nagy kivitelező cégek végzik, és ezeket a szolgálják ki az egymással versengő mikrovállalkozások. A pár fős cégeknél viszont nehezen újul meg a technológia, mert a pénzük is kevesebb. Úgyhogy a proptech bevezetések és az ezzel kapcsolatos edukáció főleg a nagyvállalatoktól függ, amelyek az azonnali profit hiánya miatt tartanak a fejlesztésektől. Azaz a nagy kivitelezők inkább költséget mint befektetést látnak a területben, kevésbé értékelik az adatgyűjtésben és adatfelhasználásban rejlő hosszútávú befektetési szempontkat.
MIT IS KELLENE FEJLESZTENI?
A proptech területeit öt nagyobb kategóriába sorolhatjuk: telekkeresés, tervezés és építés, piac és tranzakció (ide tartozik a sokak által ismert ingatlan.com), működtetés és üzemeltetés, valamint a lakhatáshoz és munkához kapcsolódó terület. A legnagyobb mozgolódás a működtetés és üzemeltetés kategóriában figyelhető meg, mivel itt mutatható ki először a befektetés megtérülése. Plusz ebben a csoportban érintkezik először az épület használója és az ingatlanfejlesztővel és üzemeltetővel.
A fejlesztéseknek a COVID-19 több szempontból is lendületet adott, hiszen például az irodaházak bérlői számára az üzemeltetési költség nem csökkent, és emiatt is kezdtek el gondolkodni a mérésben, kimutatásban, optimalizálásban. Ehhez hasonló ösztönzést jelent az elszálló energiaárak helyzete a lehetőségek újragondolására. Többek közt olyan startup is akad, amely a mesterséges intelligencia segítségével optimalizálja az üzemeltetési költséget. A cég begyűjti például a szél, az eső és az épületautmatika adatait, majd ezek alapján finomhangolja a költségeket.
Úgy látszik, hogy a technológiai változásokat és a környezettudatosságot leginkább a bérlők tudják kikényszeríteni az építtetőkből, például az energiafogyasztás és a CO2 kibocsátás csökkentésével kapcsolatos elvárásokkal. Szintén fontos területet jelent például az intelligens parkolórendszerek létrehozása, ahová a látogatók parkolócetlik helyett mobillal érkezhetnek. Az érintésmentes technológiák egyébként már lehetővé tennék a parkolók mellett a beléptetőkapuk irányítását vagy a tárgyalótermek lefoglalását is, mindezt egyetlen mobilalkalmazásból. Ha egy irodaházi bérlő elkezd használni valamilyen technológiai megoldást, azzal más bérlőket is ösztönöz, az irodaházak pedig a többi ingatlanukban is bevezethetik a megoldásokat. Ez a fajta tömeges elterjedés viszont még gyerekcipőben jár a hazai szakértők elmondása alapján.