Szinte teljesen leálltak tavaly a hazai 5G-fejlesztések
Az értékesített készülékek tekintetében az 5G már diadalmaskodott Magyarországon, az új generációs szolgáltatással ellátott területek aránya azonban régiós szinten nálunk a legrosszabb - derül ki egy friss kutatásból.
Bár a legfontosabb, 5G-s hálózatok felépítésére használható spektrumokat már régóta a hazai mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátotta a hírközlésszabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az új generációs hálózatok építése régiónkban nálunk halad a leglassabban. Eközben Magyarországon adják el arányaiban a legtöbb 5G-képes készüléket - derül ki a Speedtest.net online sebességmérő platformot üzemeltető Ookla hétfőn közzétett régiós jelentéséből.
Bár a Speedtest.net felhasználói által végzett mérések nem feltétlenül tekinthetők reprezentatív indikátoroknak, már csak a mobilhálózatok nagy fokú összetettségéből fakadóan sem, mégis közelítően jó képet rajzolnak ki egy-egy ország telekommunikációs hálózatainak képességeiről. Az Ookla ezúttal elsősorban a lengyel piacra, illetve annak hiányosságaira fókuszált a jelentésben, mely ugyanakkor a régiós helyzetképről is sokat elárul.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A felhasználói mérések alapján az idei első negyedévben a bolgár 5G-s mobilhálózatok bizonyultak messze a leggyorsabbnak az átlagos letöltési sebességet illetően, míg hazánk a nyolc országból a harmadik helyet érte el a listán. A bolgár szolgáltatók hálózatai láthatóan kevéssé optimalizáltak a feltöltési sebességre, így az ez alapján felállított rangsorban csak a harmadik helyet érte el az ország Horvátország és Magyarország mögött.
Az új generációs hálózatok kiépítésének velejárója az inkább egyfajta marketingcélt szolgáló Dynamic Spectrum Sharing (DSS) technológia terjedése, mely az eredetileg 4G-s szolgáltatás nyújtására allokált spektrum egy részét képes a hálózat aktuális állapotától függően 5G-s célokra elkülöníteni. Ebből kifolyólag a DSS révén rendkívül látványosan bővíthető a szolgáltatók 5G-lefedettsége - legalábbis látszólag, hiszen a tényleges sávszélesség ilyenkor nem tér el számottevően a 4G-s értékektől.
Alighanem a DSS-alapú fejlesztéseknek köszönhetően az 5G-s hálózat elérhetősége Bulgáriában egy év alatt a tízszeresére nőtt (az Ookla itt azzal számol, hogy egy 5G-képes készülék az országos mérésekhez arányítva mekkora részében talál ténylegesen 5G-s hálózatot), miközben Magyarországon ez az arányszám egy év alatt mindössze 0,7%-ot nőtt, azaz a tavalyi első és az idei első negyedév között - legalábbis a Speedtest.net mérések szerint - gyakorlatilag leálltak a hazai 5G-fejlesztések.
Trendszerű, hogy minél több 5G-s készülék van használatban egy adott országban, a mért medián sebességértékek annál magasabbak, hazánkra azonban csak részben igaz ez a megállapítás, a Counterpoint Research szerint ugyanis a tavalyi utolsó negyedévben Magyarországra szállították a legtöbb 5G-képes mobil a régióban (az összes eladott készülék több mint 65%-a volt 5G-s), ezt azonban nem tükrözi teljes mértékben a hálózatokon mért sebességátlag.
A hazai viszonyok kapcsán érdemes leszögezni, hogy Magyarországon a nagyvárosokban és azok vonzáskörzetében többnyire eleve nagy tartalékokkal rendelkező 4G-s hálózatokat üzemeltetnek az operátorok, a legnagyobb kapacitást biztosító 3,6 GHz-es sávban működő 5G-s hálózattal pedig jellemzően csak Budapest és a megyeszékhelyek belvárosa lett ellátva (Budapesten érhető el egyébként arányaiban a legkisebb területen 5G-s szolgáltatás a régiós fővárosok közül). Rurális területen - ahol a medián sebességértékek eleve alacsonyabbak - vagy DSS-alapon vagy 700 MHz-en zajlanak fejlesztések, melyektől - legalábbis a jelenlegi technológia mellett - nem várható kiugró javulás a hálózati kapacitás terén.