Az elmúlt évek során az amerikai privát szektorban mélypontját élte a szakszervezetiség, az Economist szerint a magánszektorban dolgozók csupán 6 százaléka volt tagja érdekvédelmi szervezetnek, ezzel szemben 1983-ban még 20 százalék felett volt az arány. Valami azonban megfordulni tűnik a pandémia után, aminek korábban már bizonyos, jól látható előjelei is voltak.

Ken Jacobs, a UC Berkeley Labor Center elnöke szerint a járvány előtti időszakban a sikeres tanárszakszervezeti sztrájkok és Bernie Sanders elnökválasztási kampánya alapozta meg a pandémia után erőre kapó szervezési hullámot, a világjárvány pedig kiélezte, hogy a dolgozók bár fontosnak, mégis eldobhatónak látták magukat, ami a sok visszafojtott düh mellett cselekvési hajlandóságot is kiváltott. A különbségek mindeközben tovább mélyültek a fehérgalléros munkások és az órabérben dolgozó bérmunkások közt, főleg a helyszíneken dolgozó raktári és kereskedelmi dolgozók hátrányára.

Ezért is kapott nagy visszhangot a közelmúltban, amikor az Amazon 8000 dolgozót foglalkoztató Staten Island-i raktárának dolgozói 2131 nem ellenében 2654 igennel megszavazták, hogy szakszervezetet alapítanak. A New York-i JFK8-as üzemben aratott siker eredménye az Amazon Labor Union (ALU) lett, ami a kereskedelmi óriás történetében az első sikeres önszerveződési kísérlet, egyben szimbolikus mozzanat, hiszen a világ harmadik legnagyobb, nem állami kézben lévő munkáltatójáról van szó.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A győzelmi hevületben a Staten Islandi LDJ5 raktárban is szavazás indult, ahol azonban nem gyűlt össze elegendő számban támogató voks. A világ harmadik legnagyobb magáncégét egyben a világ egyik legrosszabb munkaadójaként is emlegetik. A több mint másfél millió embert foglalkoztató kereskedelmi vállalat hírhedten rossz munkakörülményeket és alacsony béreket biztosít, nem véletlen, hogy az ALU főleg ezeken a területeken szeretne változásokat elérni. A már meglévő feszültségeket pedig csak tovább fokozta a koronavírus-járvány, lévén a raktári dolgozókat nem illették meg azok a kedvezmények, amik például a fehérgalléros munkatársakat.

Valami elkezdődött

A győzelem reményt és példát adott másoknak is, április végén az atlantai Cumberland Mall bevásárlóközpontban található Apple Store dolgozói kezdeményeztek szakszervezeti szavazást annak érdekében, hogy az inflációt követő béremelést és jobb munkakörülményeket kényszerítsenek ki a vállalattól, és a források szerint más üzletekben is fontolnak hasonló lépést. Az üzlet 100 alkalmazottjának több mint 70 százaléka írta alá a szükséges meghatalmazást, jelezve, hogy támogatja a formális megalakulást.

A szervezkedést a Communications Workers of America (CWA) képviseli, akik egyben az Activision Blizzard első szakszervezetének képviselői is. Ha az alkalmazottak több mint 50 százaléka a szakszervezetbe tömörülésre szavaz az amerikai munkaügyi tanács (NLRB) június másodikára kiírt hivatalos szavazásán, akkor az atlantai üzletben kezdhet el működni az Apple első kiskereskedelmi szakszervezete. A dolgozók egységesen 30 dolláros minimumbért és plusz szabadnapokat szeretnének elérni, továbbá szigorítanának az üzlet biztonsági protokollján. 

Jellemzően az órabérben fizetett bérmunkások aktívabbak. Az Amazonnak, az ország második legnagyobb magánmunkaadójának több mint 1 millió alkalmazottja van az Egyesült Államokban, sokan közülük raktárakban végzik napi feladataikat. Az Apple-nek több mint 200 kiskereskedelmi üzlete van az országban, és a Google árnyékmunkás-vállalkozói és munkaerő-kölcsönzői létszáma 2018 óta meghaladta a 156 500 alkalmazottat a Washington Post cikke szerint. A munkaerőpiac jelenlegi helyzetében a dolgozók kevésbé tartanak attól is, hogy elvesztik az állásukat, tudják hol jók az esélyeik az elhelyezkedésre. A kansasi Google Fiber üzlet külső cégen keresztül szerződtetett munkavállalói márciusban alapítottak szakszervezetet, de mozgás látható az Activision videójáték-teszterei körében is, amit viszont nagyon ellenez az Activision Blizzard. 

Thomas A. Kochan, az MIT Sloan School of Management professzora szerint a techiparban a kezdetek óta nem volt jellemző a szakszervezetek létrehozása, az olyan nagy és sikeres vállalatok kultúrájával, mint Apple, a Google, a Facebook és az IBM-nél nem fért össze, a munkások közelmúltbeli megmozdulásait példátlannak nevezi. Ahogy azt is, hogy az üzletekben és a raktárakban dolgozók mellett az irodai alkalmazottak is egyre inkább hangot adnak elégedetlenségüknek, ideértve az Apple alkalmazottait, akik a nemek közötti bérszakadékot és a hibrid munkavégzésre irányuló kötelezettségeket kritizálják. 

Brian Kropp, a Gartner elemzőcég alelnöke szerint érdekes szempont az is, hogy az Amazon és Apple megítélését is rontják az ilyen törekvések, és az elmúlt években a korábbinál is fontosabbá vált, hogy egy cég láthatóan jól bánjon a dolgozóival. A szakszervezetekkel elleni fellépés azt is eredményezheti, hogy az ügyfelek bojkottálják a szolgáltatásokat, vagy tiltakozásuk jeléül etikusabbnak tűnő versenytársak termékeit és szolgáltatásai választják, ami akár nagyobb kockázatot is jelenthet, mint az alkalmazottak béremelésének költsége.

Hatalmas üzlet a "letörés"

Nem véletlen, hogy az USA-ban évente többszáz millió dollárt termelnek azok a tanácsadó cégek, amelyek az önszervező mozgalmak letörésében segítik a nagyvállalatokat. Ezen célból számos praktika vethető be, a szakértők főleg azzal kapcsolatban edukálják a vezetőket, hogyan tudják meggyőzni a dolgozókat arról, hogy nincs értelme tömörülniük. A további eszközök közé tartozik, a cég az érdekvédelmi szervezetek túlbürokratizáltságával, és egyéb negatív következményekkel próbálja eltántorítani a dolgozókat. A technológai cégek attól sem riadnak vissza, hogy megfigyeljék a szervezkedéssel gyanúsított dolgozókat és szakszervezetellenes propagandát terjesszenek, illetve bizonyos találkozókon való részvételre kötelezzék a munkaerőt. Egyes esetekben akár az elbocsátással való fenyegetőzés és képbe kerülhet. 

Az amerikai Munkaügyi Minisztérium (Department of Labor) információi szerint az Amazon tavaly körülbelül 3,4 millió dollárt költött olyan tanácsadó cégek szolgáltatásaira, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy a munkavállalók önszerveződését megakadályozzák. A cég korábban tagadta, hogy elnyomná a dolgozói érdekérvényesítést, annyival kommentálta a szakszervezet-ellenességet, hogy jobban szeretne külső felek bevonása nélkül tárgyalni a munkavállalóival.

A Washington Post cikkében nyilatkozó forrás szerint a vállalat koncentráltan próbálta ellehetetleníteni a dolgozók közti párbeszédet, illetve elijeszteni őket, ami elmondása szerint nem győzött meg senkit, ellenben sokakat felbőszített. Az Amazonnál azonban már évekre visszanyúlik, hogy erőteljesebben lép fel a szerveződések ellen. 2018-ban a szervezeti megmozdulásokat figyelő és szűrő Pinkerton privát biztonsági céget is felfogadta a Vice által megszerzett dokumentumok szerint.

Az Apple a munkaügyi és foglalkoztatási perekben jártas Littler Mendelson ügyvédi iroda szakértőit kérte fel az atlantai üzletben dolgozókkal szemben. Bár a cupertinóiak egyelőre hivatalos nem kommunikáltak semmilyen állásfoglalást a szakszervezeti összefogással kapcsolatban, a lépés meglehetősen jelzésértékű – vélhetően ellenezni fogják a jobb munkakörülményekre és magasabb fizetésre irányuló törekvéseket, ezzel pedig lényegében nem meglepően ugyanúgy reagálnak, mint ahogy hasonló helyzetben azt a többi nagyobb vállalat teszi.

A Starbucks első szakszervezete tavaly decemberben alakult meg, azóta kilenc másik kávézóban szavaztak még többségében igennel az önszerveződésre. A kávézóláncot szintén a Littler Mendelson képviselte, ahogy 2014-ben a McDonald’s-t is. A The Verge birtokába jutott belsős útmutató szerint az ügyvédi iroda egyenes iránymutatásokkal szolgál arról a megbízó cégeknek, mit és mit ne tegyenek a dolgozók eltántorítására, beleértve, hogyan szólítsák fel őket a „nemmel” való szavazásra, és hogy tiltsák meg a szakszervezeteket támogató tájékoztatók terjesztését. A kézikönyv kifejti, hogy a vállalatok akár meg is tilthatják a szerveződési tevékenységeket, arra utaló aktivitásokat, ha az munkaidőben történik. A Littler abban is segít, miként ismerhetik fel időben a cégek a szerveződésre utaló jeleket.

A Google-nél először 2019-ben mutatkoztak meg a letörési törekvések, amikor 2019-ben felfogadták az IRI Consultants tanácsadóit, ennek ellenére 2021 januárjában több száz dolgozó megalapította az Alphabet Workers Uniont (AWU) a Communications Wokers of America támogatásával.

Egyelőre nem világos, hogy az Apple és az Amazon jelenlegi látványos erőfeszítései hosszútávon milyen hatással lesznek a techiparban látható munkásmozgalomnak. Az Amazon JFK8-as raktára csak egy töredékét képviseli az USA-ban dolgozó milliós munkavállalói létszámnak, míg az Apple Atlanta és Grand Central üzlete csak kettő az ország több mint 270 áruházából. De ez mindenképp előrelépés ahhoz képest, hogy évekkel ezelőtt semmilyen hasonló szerveződés nem volt a cégek kollektíváján belül.