Miután hétfőn már kiszivárogtak információk az ügyről, a Twitter este hivatalosan is bejelentette, hogy elfogadja Elon Musk 44 milliárd dolláros ajánlatát a közösségi médiavállalat megvásárlására és zártkörűvé tételére. A lépéssel privátcéggé válik a Twitter, ami azt jelenti, hogy a világ leggazdagabb embere a több mint 200 millió felhasználós közösségi hálózat diskurzusainak jövőjébe szólhat bele. A hír után a Twitter árfolyama 6% feletti pluszban, 52 dollár körül állt a tőzsdén. 

Ez a hónap lényegében arról szólt, hogyan környékezte meg az üzletember a csiripes mikroblogot: április elején jött a hír, hogy Musk a Twitter legnagyobb részvényesévé vált, de mégsem ült be az igazgatótanácsba, majd a tőzsdefelügyelet vizsgálódni kezdett egy lehetséges akvizíciós csalás miatt, amiért az üzletember nem tett eleget szövetségi előírásoknak a részvényvásárlás kapcsán. A Tesla-vezér aztán április közepén bejelentette, hogy megvásárolná az egész Twittert, mivel „ő a megfelelő ember, aki felszabadíthatja a cégben rejlő potenciált”. Azt is hozzátette, hogy ez az utolsó ajánlata, amit ha nem fogadnak el, újragondolja részvényesi pozícióját.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A piac akkor arra számított, hogy a cég elutasítja a felvásárlási ajánlatot, de miután a sajtó szivárogtatni kezdett arról, hogy a részvényesek ellenszavazat nélkül az eladás javára szavaztak az eredeti felajánlott áron, a mikroblog is közölte a hírt. Bret Taylor, a Twitter igazgatótanácsának elnöke szerint az üzlet jelentős készpénzes prémiumot eredményez, így ez a legjobb út a részvényesek számára.

Az ügylet várhatóan az idén zárul le a részvényesek és a szabályozó hatóságok jóváhagyásától függően, amit az üzletember főként külső forrásokból finanszíroz. 25,5 milliárd dollárt bankok, köztük a Morgan Stanley és más pénzintézetek segítségével teremt elő, amivel a tranzakció a legnagyobb hitellel történő kivásárlássá válhat a tőzsdei vállalatok történetében. 

Mi jöhet most?

Musk korábbi nyilatkozatai előrevetítik, milyen intézkedésekkel gyakorolhatja erősödött hatalmát, a legkézenfekvőbb a tartalmi szabályok lazítása. A Tesla és a Space-X vezére sosem tagadta le, sőt úgy jellemzi magát, mint a "szólásszabadság abszolutistája", korábban több alkalommal kritizálta az online platform moderációs rendszerét. A vásárlást bejelentő nyilatkozatában úgy fogalmaz:

A szólásszabadság a működő demokrácia alapköve, a Twitter pedig az a digitális főtér, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdésekről folynak a viták.

Az üzletember szerint a közösségi oldalaknak nem szabadna eltávolítaniuk azokat a kommenteket, amik bár sértőek, de nem illegálisak. Egy korábbi TED-es előadásában úgy fogalmazott, hogy ha egy tweet látszólag a szürke zónába tartozik ilyen szempontból, akkor maradnia kellene. A jelenleg érvényes szabályzat szerint a felületen tiltottak a zaklatást, visszaélést és a személyre irányuló fizikai károkozást kívánó, a koronavírus-járvány kapcsán pedig a félrevezető tartalmak. A szakértők egyrészt amiatt aggódnak, hogy Musk ezeken a szabályokon jelentősen lazítani fog, nagyobb teret adva a zaklatóknak, trolloknak és dezinformációnak, politikailag feszült helyzetekben pedig akár a valós életben történő erőszakos eseményekre való buzdításnak.

Musk szerint transzparenssé és nyitottá kell tenni a Twitter algoritmusát, mivel egy olyan szoftverről van szó, ami alapjában meghatározza, milyen bejegyzéseket látnak a felhasználók. Támogatását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Twitter mögött dolgozó kód publikussá váljon a GitHubon. Bár a közösségi média platformok nagyobb transzparenciáját támogatók szerint ez nagy lépés lenne a nyilvánosság felé, mások szerint a mikroblog összetett algoritmusának közzétételével nem sok mindent lehetne elérni, mivel egy ekkora méretű közösségi hálózaton naponta több milliárdnyi tartalom megy át. A tweetek terjedése, felkapottsága, az ajánlórendszer működése annyira komplex, hogy még a cég saját szoftvermérnökei előtt sem teljesen tiszta a képlet – derült ki korábban a Washington Post feltárásából.

Musk erősen támogatja a botok elleni küzdelmet, különösen a kriptovalutás átverésekben bevetettt kamuprofilokkal számolna le. Múlt heti tweetjében hangsúlyozta, hogy ha a cég elfogadja az ajánlatát, leszámol a spamrotobokkal és minden valódi felhasználó hitelesítést kap.

A Twitter bevételének köze 90 százaléka jelenleg hirdetésekből származik, magáncéggé válva azonban ez a nyomás enyhül, főleg hogy Musk még egy előfizetéses modellt is belengetett. Ebbe az irányba már tavaly is történtek lépések a 2,9 dolláros Twitter Blue prémiumszolgáltatás megjelenésével, amit kiegészítő funkciók tesznek vonzóvá. Az üzletember szerint az előfizetésnek olcsóbbnak és reklámmentesnek kéne lennie, akár elfogadható valuta lenne a feliratkozáshoz a dogecoin is.

Sokakat foglalkoztat a kérdés is, hogy mindezek után visszatérhet-e Donald Trump a felületre, akinek január hatodikán függesztették fel fiókját az amerikai Capitolium megostromlása alatt tanúsított viselkedése miatt. A Fox Newsnak adott interjújában az egykori elnök „jó embernek” nevezte Muskot, örömét fejezte ki az akvizíciós ajánlat iránt, de hozzátette, hogy egyáltalán nem tervez visszatérni a Twitterre, helyette saját közösségi hálózatára, a Truth Socialre szeretne koncentrálni. Egy hétfői megbeszélésen a Twitter egyik alkalmazottja feltette a kérdést Parag Agrawal vezérigazgatónak, hogy mi lesz Trump sorsa, amire Agrawal annyit válaszolt, hogy ezt a kérdést már Musknak kell feltennie.