Megegyeztek a felek az európai online tér szabályozásáról

Az Európai Parlament valamint az uniós tagországok többórányi vita után, szombat reggel megegyeztek az unióban működő online szolgáltatások, szolgáltatók jövőjét nagyban meghatározó, ambiciózus jogszabálycsomag, a Digital Services Act (DSA) konkrét tartalmáról, így a jogszabály hatályba lépése előtt már csak a formálisnak tekinthető végleges szövegezési folyamat van hátra.

A DSA a másik, a kapuőrök szerepét meghatározó Digital Markets Act (DMA) jogszabállyal karöltve gyökeresen megreformálhatja majd a terület játékszabályait az unión belül és akár kívül is. Ratifikálásuk ugyanakkor hosszadalmas, bürokratikus folyamat révén jöhet létre, melyet jól jelez, hogy a két jogszabálytervezetet hosszú évek előkészítő munkáját követően 2020 decemberében terjesztette elő a Bizottság. A DMA és a DSA egyik célja egyébként paradox módon éppen az, hogy a bürokratikus döntéshozatal lassúságát kiküszöbölve gyors reakciót biztosítson Európa számára a digitális tér változásainak lekövetésére.

A DSA megalkotásának alapját az adta, hogy a Bizottság szerint a digitális szolgáltatások helyzete ma jelentősen eltér a 20 évvel ezelőtti helyzettől, amikor az e-kereskedelemről szóló irányelv elfogadásra került. Így egyes online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a határokon átnyúló kereskedelmet az Unión belül és kívül, valamint új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt.

A Bizottság ugyanakkor úgy látja, néhány, különösen nagy piaci szereplő az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált, ezzel pedig együtt járnak bizonyos kockázatok is többek közt a felhasználói jogok és az információáramlás kapcsán, ezért a területet szükségessé vált újra szabályozni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében uniós szintű, kötelező érvényű kötelezettségek vonatkoznak majd minden olyan digitális szolgáltatásra, amelyek árukat, szolgáltatásokat vagy tartalmakat közvetítenek a fogyasztóknak, ideértve a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását célzó új eljárásokat, valamint a felhasználók alapvető jogainak átfogó védelmét az interneten.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály konkrétan egy sor új, harmonizált, uniós szintű kötelezettséget vezet be a digitális szolgáltatásokra vonatkozóan, úgy mint:

• az illegális áruk, szolgáltatások vagy online tartalmak eltávolítására vonatkozó szabályok;
• biztosítékok azon felhasználók számára, akiknek a tartalmát a platformok tévedésből törölték;
• új kötelezettségek a nagyon nagy platformok számára, hogy kockázatalapú intézkedéseket hozzanak a rendszereikkel való visszaélések megelőzése érdekében;
• széles körű átláthatósági intézkedések, beleértve az online hirdetéseket és a felhasználóknak tartalmakat ajánló algoritmusokat;
• új hatáskörök a platformok működésének ellenőrzésére, többek között a kutatók kulcsfontosságú platformadatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése révén;
• az üzleti felhasználók online piacokon való nyomonkövethetőségére vonatkozó új szabályok az illegális áruk vagy szolgáltatások értékesítőinek felkutatása érdekében;
• innovatív együttműködési folyamat a hatóságok között a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében az egységes piacon.

A Bizottság meghatározta továbbá, hogy azok a platformok, amelyek 45 millió felhasználót elérve az Unió lakosságának több mint 10 %-ához eljutnak, rendszerszintűnek minősülnek, és nemcsak a saját kockázataik ellenőrzésére vonatkozó konkrét kötelezettségek hatálya alá tartoznak, hanem egy új felügyeleti struktúra hatálya alá is. Ez az új elszámoltathatósági keretrendszer a digitális szolgáltatások nemzeti koordinátorainak testületéből fog állni, és különleges hatáskört fog biztosítani a Bizottság számára a nagyon nagy platformok felügyeletében, beleértve a nagyon nagy platformok közvetlen szankcionálásának lehetőségét is.

A zömében fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aspektusokat szem előtt tartó DSA társának tekinthető DMA - melynek kapcsán a politikai konszenzus egy hónappal korábban született meg - elsősorban versenyjogi elemeket tartalmaz, ezzel igyekszik kiegyenlítettebbé tenni a régióban a piac nagy, tradicionális szereplőinek, illetve azok kisebb versenytársainak küzdelmét.

A DSA-ra egy utolsó, formális szavazás vár még az Európai Parlamentben, ezt követően a tagállamoknak 15 hónapjuk van, hogy saját jogrendjükbe ültessék a csomagot - a felek meghatároztak egy fix dátumot is az implementálásra (2024. január 1.) - a két időpont közül azt kell alkalmazni, amelyik később következik be.