Felügyeleti díjat szedhet a technológiai cégektől az EU
Az Európai Unió rövidesen hatályba lépő, a jogalkotási folyamat utolsó fázisaiban lévő két új jogszabálya, a digitális piacokat és szolgáltatásokat szabályozó Digital Markets Act és Digital Services Act nem csak az érintett technológiai cégekre, hanem az EU-s apparátusra is terhet rak - utóbbit felügyeleti díjjal kompenzáltatná a Bizottság.
A digitális piacokat szabályzó Digital Markets Act-ot követően még ebben a hónapban megszülethet a Parlament és a Tanács egyeztetése után a digitális szolgáltatásokra vonatkozó Digital Services Act végleges szövegezése is. A két új jogszabály teljesen új alapokra helyezheti a jelentős piaci erőt képviselő, globális technológiai multik európai működését, ám a rendszer szabályozói oldalról is fokozottabb felkészültséget igényelhet.
Egy a Reuters birtokába került belső dokumentum alapján az Európai Bizottság a háttérapparátus működését egy új díjalapból kívánja kitermelni, melybe az érintett cégek fizetik be egy felügyeleti alapba. A tervek szerint a legnagyobb piaci szereplők éves, globális nettó árbevételének legfeljebb 0,1%-át elérő hozzájárulást vár el az Európai Bizottság - a hozzájárulást minden olyan cégnek fizetnie kell majd, mely havonta 45 milliónál több európai aktív felhasználóval vagy vásárlóval rendelkezik.
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
A felügyeleti díjat a non-profit platformok és keresőrendszerek üzemeltetőinek nem kell majd megfizetniük, függetlenül attól, hogy hány felhasználóval számolnak havonta - ez jelentős könnyebbség lehet az olyan szolgáltatások üzemeltetői számára, mint pl. a Wikipédia.
Az Európai Bizottság versenyjogi ügyekben illetékes biztosa, Margrethe Vestager korábban arról tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a felügyeleti díj becslések szerint évente mintegy 20-30 millió eurónyi bevételt jelenthet majd, melyet az apparátus bővítésére és fenntartására használnak majd fel.
A Bizottság szerint a felügyeleti díj hasonló jogalappal jön majd létre, mint más szervezetek, így például az Európai Tőzsdefelügyelet vagy éppen a nemzeti hírközlésszabályozó szervek által hasonló céllal beszedett díjak, egyben egyszersmind biztosítják azt, hogy a jelenlegi jogi környezethez képest lényegesen szigorúbb közeget teremtő jogszabályokban foglaltakat határozottabban, proaktívan tudja érvényesíteni az Unió.