Recseg-ropog az Ericsson vezérének a széke
Évek óta most először inoghat meg Börje Ekholm vezérigazgató széke az egyik legnagyobb európai telekommunikációs nagyvállalatnál, az Ericssonnál. A társaság holnap tartja éves részvényesi közgyűlését, melyen alighanem kiemelt téma lesz a vállalat eddigi legmélyebb válságát okozó közel-keleti vesztegetési ügy, illetve a jelenlegi vezetés azzal kapcsolatos felelőssége.
Kedden tartja idei részvényesi közgyűlését Svédország legnagyobb technológiai multija, a mobilhálózati építőelemeket, komponenseket gyártó és fejlesztő Ericsson, miközben a cég fennállásának eddigi legnagyobb válságával kénytelen szembe nézni.
Bár az igazgatótanács éppen egy hete közölte, Börje Ekholm vezérigazgató teljes mértékben élvezi a testület támogatását, a svéd topmenedzser ellen benyújtott amerikai keresetet követően az egyik részvényes már jelezte, nem fogják támogatni, hogy az Ericsson aktuális vezetése az érintett ügyekben mindennemű felelősség alól mentesüljön.
A svédek potenciális korrupciógyanús ügyleteit 2013-ban kezdte vizsgálni az Amerikai Tőzsdefelügyelet, 2015-ben pedig az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított hogy kiderítse, megfelelt-e a svéd gyártó az amerikai korrupcióellenes törvényeknek, valamint saját, belső etikai kódexének.
A nyomozás során kiderült, a cég 2000 és 2016 között a fenti szabályozásokat számos ponton megszegte, a kormányzati személyek megvesztegetésétől a könyvelési adatok meghamisításáig. A vállalat azt is beismerte, külső ügynökökön és tanácsadókon keresztül fizetett le hivatalnokokat Kínában, Dzsibutiban, Vietnámban, Indonéziában és Kuvaitban is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A vállalat 2016-ban kinevezett, a posztot 2017. januárja óta beöltő vezérigazgatója, Börje Ekholm az ügy akkori lezárásakor úgy nyilatkozott, az eset "szomorú fejezet" a cég történetében, és burkoltan arra is utalt, hogy a korábbi vezetés nem feltétlenül tett meg mindent, hogy a vizsgálat a lehető leggyorsabban eredményt hozzon.
Februárban ugyanakkor felmerült, hogy Ekholm sem feltétlenül volt olyan együttműködő, amennyire korábban tűnt, legalábbis a 2019-ben lefolytatott belső vizsgálat bizonyos elemeit "elfelejtette" megosztani a nyilvánosággal, illetve az amerikai hatóságokkal. Ez a vizsgálati elem a cég iraki tranzakcióit vette nagyító alá, melynek során kiderült, hogy a svéd multi áttételesen az Iszlám Államnak is juttathatott pénzt azért, hogy a szervezet által kontrollált szállítási útvonalakat használhassa.
Az Ericsson részvényeinek valamivel kevesebb mint 5%-át birtokló svéd Cevian befektetési alap az éves részvényesi közgyűlést megelőzően, hétfőn közölte, mivel egyelőre nem áll rendelkezésre elégséges információ arról, hogy pontosan mi történt, illetve a történtekért ki tehető felelőssé, az eset jelentőségét is figyelembe véve az alapnak nincs más választása, mint arra voksolni, hogy a teljes jelenlegi cégvezetésnek felelősséget kell vállalnia az ügyben.
A hatályos svéd törvények értelmében a közgyűlés 10%-os szavazata szükséges ahhoz, hogy a cégvezetés előző éves tevékenységéről szóló beszámolót leszavazza, további lépéseket helyezve kilátásba a cég vezető tisztségviselőivel szemben.