Kiberháborús vészhelyzeti alapot hozhat létre az EU
Az orosz-ukrán konfliktus ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy a térségnek fokozottan készülnie kell a jövőben egyre komolyabb következményekkel járó kiberhadviselésre, a felkészülést illetve a védekezést pedig újabb források biztosításával kell az Európai Uniónak támogatnia.
Kifejezetten nagyívű, nemzeti vagy akár nemzetközi infrastruktúrákat, szolgáltatásokat érő kibertámadások gyors lereagálását, illetve az azokkal szembeni védelmet segítő új források elkülönítését szorgalmazzák az Európai Unió távközlési területért is felelős miniszterei.
A franciaországi Neversben összeülő Tanács a mai napon az ukrajnai krízissel járó fokozódó kiberfenyegetésre hivatkozva arról adnak ki közös jegyzéket, hogy az Európai Bizottságnak sürgősen létre kell hoznia egy olyan vészhelyzeti alapot, melyet kifejezetten a kibertámadások elleni védekezésre használhatnak fel a nemzetállamok.
A tagállamok a jelen helyzetben azt is szeretnék elérni, ha az unió olyan, támogató környezetet hozna létre, mely segítené a megbízhatónak minősített kiberbiztonsági szolgáltatók piacának fejlődését. A miniszterek szerint ezt leginkább azzal lehetne megteremteni, elősegíteni, ha külön támogatási forrást biztosítana a nemzetközösség a kibertámadások potenciális célpontjainál kiépítendő védvonalak megerősítésére.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A miniszterek által elfogadott közös állásfoglalás emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenleginél szorosabb együttműködésre lehet szükség a jövőben az uniós intézmények és tagállami szervezetek, így a Bizottság, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és a nemzeti szakhatóságok között, akiknek a közös munka során záros időn belül olyan javaslatokat kell letenniük az asztalra, mellyel a nemzetközösség digitális infrastruktúrájának védvonalai megerősíthetők.
Az uniós döntéshozók számára készített belső szakértői tanulmány külön kiemeli az Európai Unió távközlési infrastruktúráinak jelentős kitettségét, mint potenciális veszélyforrást, felhívva a figyelmet többek között arra, hogy a globális tengeralatti távkábel-hálózat kizárólag amerikai és kínai cégek kezében van. A tanulmány rámutat továbbá arra is, hogy a korábbinál jelentősen nagyobb mértékben virtualizált és felhős háttérre támaszkodó új generációs vezeték nélküli (5G-s) hálózatok lényegesen nagyobb támadási felületet nyújtanak.
A fenti veszélyek egy részét igyekszik valamelyes kiküszöbölni az Európai Unió várhatóan jövőre elkészülő új szabályozási kerete, a Cyber Resilience Act.