Teljesen behálózta optikával a Telekom az országot
Statisztikai alapon mostanra tízből hat magyarországi háztartás számára képes lenne gigabites sávszélességű internetelérést biztosítani a Magyar Telekom. Az optikai hálózat fejlesztése gőzerővel zajlik a cégnél, az igényszint azonban a jelek szerint évek óta változatlan.
Némi túlzással kijelenthető, hogy már csak annak nincs Magyarországon gigabit-képes internetelérése, aki nem akar otthonában vagy vállalkozása telephelyén/székhelyén ilyen kapcsolatot, legalábbis erre utal a Magyar Telekom tegnap kiadott, hálózatfejlesztésről szóló közleménye. A cég szerdán bejelentette, hogy immár hárommillió otthon és vállalkozás számára képes biztosítani gigabites sebességet, ezzel az általa lefedett végpontoknak már a 69%-a (lenne) képes gigabites kapcsolatra legalább letöltési irányban.
A gigabites hálózatfejlesztés során a cég érthető okokból ma már elsősorban a jövőtálló FTTx, vagyis száloptika-alapú megoldásokra épít, a hálózatfejlesztések során az optikai fejlesztések ennek megfelelően jelentős túlsúlyban vannak. A Telekom közleménye szerint 2021-ben éves rekordnak számító, összesen 401 ezer új optikai elérést épített ki a cég a hálózatban, míg a HFC-hálózat, azaz a régi kábeltévés hálózat modernizálása révén 40 ezer kábeles elérési pontot fejlesztett a vállalat gigabit-képessé.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szolgáltató eddigi gyakorlatának megfelelően tavaly is településszinten kiegyenlített fejlesztési stratégia mentén dolgozott, azaz a nagyvárosokban és kistelepülésekben egyaránt zajlottak fejlesztések, mostanra pedig összesen 1150 településen van jelen (részleges vagy teljes lefedettséggel) optikai hálózattal a Telekom. Ebből 820 településen 80% feletti arányú az adott település optikai lefedettsége.
A gigabit-képes hálózatok fejlesztésével egy időben a vezetékes szegmensben fokozatosan nyugdíjazzák az elavult xDSL technológiát, a cég tavaly mintegy 100 településen kapcsolta le a korszerűtlen rézhálózatot - áll a tájékoztatásban.
A Telekom közleményében hangsúlyozza, soha egyetlen évben nem volt még ilyen ütemű optikai hálózatfejlesztés a szolgáltatónál, mint tavaly, míg a korábbi évek gyors tempójú fejlesztéséhez a mostaninál jobban hozzájárult a HFC-hálózat modernizálása: a cég 2019 áprilisában jelentette be, hogy megvan az egymillió potenciális gigabites végpont, melyet alig több mint egy év alatt - 2020 májusára - megduplázott.
A ténylegesen bekötött végpontok száma ennél valamivel lassabb ütemben nő, részben mert a hálózatbővítéssel együtt jár, hogy egyre több területen kell a Telekomnak versenyeznie a Vodafone-nal vagy a Digivel, részben pedig azért, mert a lakossági és kkv ügyfelek egy része önszántából nem vált internetelérési technológiát, még akkor sem, ha ez nem jár a számára semmilyen extra költségteherrel.
A szolgáltató korábbi üzleti jelentései alapján 2020 májusában - vagyis a kétmilliós mérföldkő elérésekor - a Telekom ténylegesen bekötött gigabites végpontjainak száma körülbelül 760 ezer lehetett (FTTH és HFC internetelőfizetések összesített száma), addig tavaly év végére ez a szám közel egymillióra nőhetett. Azaz statisztikai alapon a modern vezetékes hálózattal időközben elért végpontok nagyjából negyedét sikerült gigabit-képes internetelérést használó előfizetővé konvertálnia a Telekomnak.
Eközben még mindig van nagyságrendileg 400 ezer xDSL előfizetője a cégnek - kisebb részben kényszerűségből.