Semmit nem adott az 5G a hazai mobilelőfizetőknek

A szokásos menetrend szerint február közepén közzétette a globális mobilpiacokról szóló éves jelentését az OpenSignal, mely több tízmilliárd független, felhasználói mérés alapján állít fel különböző szempontok alapján sorrendet a világ mobilszolgáltatói, illetve egy adott ország piaci szereplői között. Az OpenSignal emellett egy külön elemzést szentelt annak, hogy az 5G-s hálózatok bekapcsolása hogyan hatott a mobilos felhasználói élményre az érintett piacokon.

CSÚCSIDŐS 5G

A jelentés abból indul ki, hogy az 5G-s létesítések a legtöbb országban azzal a céllal jöttek létre, hogy a 4G-s hálózatok egyre szűkebbnek tekinthető keresztmetszetére megoldást találjanak a piaci szereplők, különösen az olyan csúcsidőszakokban, mint az esti órák, amikor jellemzően a legaktívabban használják a mobilnetet az előfizetők.

Az OpenSignal szakemberei ennek megfelelően az egyes piacokon a 2018-as és a 2021-es egész éves súlyozott átlagértékeket vették figyelembe és hasonlították össze annak érdekében, hogy az északi és déli féltekén lévő országok statisztikái teljesen kiegyenlítettek legyenek azáltal, hogy az évszakok szezonális hatása nem érvényesül.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A mérések összesítését 48 olyan országban értékelték a szakemberek, ahol az 5G-s hálózatokat 2019 és 2021 között helyezték üzembe (hazánkban az első 5G-s kereskedelmi szolgáltatást a Vodafone Magyarország indította 2019 októberében). A statisztikák alapján a diagramokon szereplő országok 98%-ában csúcsidőben nőtt az átlagos mért letöltési sebesség a mobilhálózatokon, vagyis csak egyetlen ország volt, ahol stagnált, illetve kis mértékben még csökkent is az átlagsebesség az 5G-s kereskedelmi hálózatok indulását követően, ez pedig nem más, mint 

MAGYARORSZÁG.

Az OpenSignal számai alapján hazánkban a "letöltési sebességélmény" nevű mérőszám - mely többé-kevésbé az átlagos letöltési sávszélességet takarja - 2021-ben 25,2 Mbps-re csökkent a 2018-as 26,9 Mbps-ről a vizsgált időablakban, vagyis 20 és 21 óra között. Eközben a lista tetején Dél-Koreában és Hollandiában több mint duplájára nőtt a hálózatok átlagsebessége az adott időszakban, a kelet-európai országok közül pedig Bulgária és Horvátország számít éllovasnak, melyek messze a régiós átlag felett teljesítettek a tavalyi mérések során.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a magyar mobilhálózatok bővítése, fejlesztése teljesen hiábavaló volt az elmúlt években, a statisztikákat több szempontból sem árthat ezért kontextusba helyezni.

Egyrészt a hazai szolgáltatók által önkéntesen biztosított adatok összesítése szerint a hálózatokon bonyolított adatforgalom jelentős mértékben nőtt 2018 és 2021 között (jóllehet ez feltételezhetően minden országra igaz lehet eltérő mértékben). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrisseb piaci gyorsjelentése szerint például tavaly a második negyedévben 152,1 millió GB forgalmat bonyolítottak okostelefonjaikkal a magyar mobilszolgáltatók előfizetői, míg 2018-ban ugyanebben az időszakban 54,8 millió GB-ot, azaz csak az okostelefonos forgalom közel a háromszorosára nőtt három év alatt. A hálózatok továbbfejlesztése nélkül mindez csak jelentős szolgáltatásminőség-romlás árán valósulhatott volna meg.

KAMUÖDGÉ

Másrészt az 5G-s kereskedelmi szolgáltatást használó ügyfelek száma ma még szinte elenyésző Magyarországon a teljes ügyfélbázison belül (erről egyelőre nincs statisztika), illetve a hálózatok lefedettsége is jelképes, a létesítések egy része pedig inkább képvisel PR-értéket, mint valódi felhasználói előnyt. A hálózatbővítések során emellett a szolgáltatók jellemzően nem az akár gigabites sávszélességet biztosító C-sávban építkeznek, hanem a dinamikus spektrummegosztás (angol rövidítése alapján DSS) nevű technológiával nyújtanak 5G-szolgáltatást, mely jelenlegi formájában semmit nem ad hozzá a 4G-s sebességélményhez - ahogy azt korábbi tesztünk is igazolta.

Magyarország bizonyos szempontból amúgy is speciális hely az 5G-s hálózatok üzemeltetése tekintetében, illetve a mögöttes üzleti modellek szempontjából. Az elsőként piacra lépő Vodafone Magyarország például sok díjcsomag esetében korlátozza az 5G-re csatlakozó előfizetők által elérhető maximális sávszélességet, a Magyar Telekomnál pedig jelenleg csak a korlátlan mobilnet-opciókkal érhető el alapesetben az 5G-hálózat. A Yettel (Telenor) ezzel szemben korlátozás nélkül mindenkinek elérhetővé tette a kereskedelmi 5G-hálózatot, feltéve természetesen, hogy az ügyfél 5G-s készülékkel rendelkezik.

Az OpenSignal az 5G-s sebesség-helyzetkép mellett a magyar piacra vonatkozóan is közzétette év végi értékelését. E méréssorozat - mely tavaly október 1 és december 29 közötti méréseket összegez - alapján a hét értékelési szempontból hat esetében a Telekom vitte el a győzelmet, az egyetlen terület, ahol a kakukktojásnak számító Digi Mobil győzedelmeskedett, a 4G-s hálózatok elérhetősége volt - ez azonban ezúttal is könnyű győzelem volt a Diginek, lévén a szolgáltató teljes hálózata 4G-s alapokra épül.