Dickens gyorsírását fejtette meg az internetes közösség
Összesen 10 gyorsírással készült jegyzet maradt fenn Charles Dickens után, de a tartalmuk eddig fejtörést okozott a kutatóknak. Tavaly egy internetes felhívásban fordultak segítségért a rejtvények és Dickens kedvelőihez. Végül sikerült is megérteni az egyik levél tartalmát.
Az ördög kézírásának nevezte Charles Dickens a saját maga által kifejlesztett gyorsírási technikát, amelynek most néhány részletét az internetezők segítségével sikerült megfejteni az író születésének 210. évfordulójára. A pályázatot a Dickens Code egyetemi kutatóprojekt írta ki, és 300 fontot ajánlott Dickens speciális kifejezéseket és rövidítéseket is alkalmazó Brachygraphy rendszerben írt jegyzetének megfejtéséért.
Mostanáig csak gyanítani lehetett, hogy Dickens "viktoriánus hireoglifái" a műveihez készített feljegyzéseket vagy levelekről készített másolatokat takarnak, de ezeknek többségét a szerző elégette. Mindössze 10 gyorsírással készített feljegyzés maradt, nagy részük eddig feltörhetetlennek bizonyuló kódolással. Tavaly októberben a kutatók internetes pályázatban kérték az amatőr rejtvényfejtők segítségét, hogy a Morgan Könyvtár és Múzeumban őrzött és a fejléces papírról Tavistock levélnek nevezett jegyzetek megértésében működjenek közre.
Több mint 1000 fő érdeklődött az internetes közösségi kutatás iránt. A pályázók hozzáférést kaptak a brachygraphyt bemutató kézikönyvekhez és Dickens saját szimbólummagyarázatához, amelyben néhány karakternek felfedi a jelentését. Például a "@" a "körülbelül" szót fedi, a szögletes "t" pedig a rendkívüli szót. Végül csak 16-an küldték be a pályaművüket, de senki nem tudott teljeskörű megoldást nyújtani. A dekódolt kifejezéseket a Dickens Project két vezetője, Claire Wood a brit Leicester Egyetemről és Hugo Bowles az olasz Foggia Egyetemről gyűjtötte össze, és rakta össze a kirakóst a beérkező darabokból. Végül a feljegyzés 70 százalékát sikerült megfejteni a beérkező próbálkozások, és a más forrásokban is ellenőrizhető kifejezések alapján.
MIRŐL SZÓL A REJTÉLYES MŰ?
Az egyik legfontosabb dekódolt darabot a "Mennybemenetel Napja" kifejezés jelentette, amelyből következtetni lehetett a levél keletkezésének időszakára. A HW-ként fordítható rövidítés a Dickens által szerkesztett Household Words magazinra utal. Míg a "round" szimbóluma az All the Year Round újságot takarja, amelyet az író 1859-ben alapított, miután a másik folyóirat kiadójával összeveszett. A kiadó úgy döntött, hogy Dickens nélkül is folytatja a magazint, de egy bíró jóváhagyta a kérését, hogy bejelentse a váltást az olvasóknak.
A Tavistock levél Dickens-rajongók legnagyobb sajnálatára nem egy novella, hanem egy magyarázkodó levél. A gyorsírásos szimbólumok közül kiderült még például a hirdetés, a visszautasítás és a visszaküldés. Az író ugyanis a Times hirdetésében szerette volna tudatni, hogy befejezi a Household Words szerkesztését. Az újság ügyintézője viszont nem ismerte a bírói döntést, és megtévesztésnek hitte, hogy Dickens a Household Words bezárására utal. A gyorsírással papírra vetett jegyzet a Times szerkesztőinek bizonygatja igazát, hogy a hirdetés elutasítása igazságtalan volt, mivel "a Mennybemenetel Napját követően" a Household Words szerkesztését ő maga hagyja abba, és ennek bejelentését bíró is jóváhagyta. A teljes történet főleg azért is érthető, mivel a Times válaszlevele is megtalálható a Morgan Könyvtár és Múzeumban, amelyben a folyóirat elnézést kér és ígéretet tesz a hirdetés közlésére.
A 300 font díjat végül Shane Baggs, egy technikai támogatási szakember kapta Kaliforniában, aki egy Reddit kódfejtő csoportban értesült a pályázatról. Ezután kezdett ismerkedni a Brachygraphy gyorsírással, majd a pályázatban neki sikerült a legtöbb szimbólumot megfejtenie. A Dickens Project 2023 februárig tart, és ez idő alatt szeretne a közösségi kódfejtés segítéségével további dokumentumokat megfejteni. Néhány kézirat viszont még a Tavistock levélnél is nehezebben olvashatónak tűnik, de a kutatók reményei szerint eddig ismeretlen novellát tartalmazhat.