A gigantikus akvizíciók kora jön a játékiparban
Január utolsó napján a Sony bejelentette, hogy felvásárolná a Halo eredeti fejlesztőjét, a Bungie játékstúdiót, mely később a Destiny multiplayerrel vált ismertté. Ez idén a harmadik legnagyobb akvizíciós szóló bejelentés, egyes becslések szerint idén akár a 150 milliárd dollárt is elérheti a játékiparban zajló, tulajdonosváltással járó és egyéb (pl. tőzsdei) ügyletek értéke.
Január 31-én a Sony bejelentette, hogy 3,6 milliárd dollárért cserébe felvásárolná a Bungie játékfejlesztő-stúdiót, mely többek közt a Halo és a Destiny multiplayer-játékokkal vált ismertté az iparágban. Bár az akvizíció értéke eltörpül a Microsoft és az Activision-Blizzard által összehozott, a várakozások szerint valamikor 2023-ban záródó, csaknem 69 milliárd dolláros ügylethez képest, csak idén ez a harmadik játékipari felvásárlás-bejelentés (a sort a Take-Two nyitotta a Zynga 12,7 milliárd dolláros dealjével), a tranzakciók összértéke értéke pedig meghaladja a 85 milliárd dollárt - és még csak most léptünk az év második hónapjába.
KONSZOLIDÁCIÓ, MINDENÁRON
Az alapvetően többjátékosos FPS-ekben utazó Bungie megszerzése révén a Sony saját kiadásában megjelenő játékainak körében értelemszerűen a multiplayer-oldalt erősítheti majd, ami a japán cégnek korábban többnyire a gyengéje volt. A Sony ugyanis korábban elsősorban a drágán készülő, egyjátékosos sztorimódra fókuszáló kalandjátékokra épített, amit a játékosok a végigjátszást követően feltettek a polcra.
Ezzel szemben egy gyakran frissülő multiplayer-cím hozzásegítheti a platformot ahhoz, hogy folyamatosan, akár éveken keresztül magához láncolja a játékosokat, akik a játékon beüli digitális vásárlásaik révén jelentős bevételhez juttathatják a stúdiót.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Bár a Sony Interactive Entertainment vezérigazgatója, Jim Ryan a gamesindustry.biz-nek adott interjújában leszögezte, hogy a Bungie felvásárlása nem válasz a Microsoft mega-akvizíciójára, ezzel együtt is jól látszik, hogy a Sony versenytársaihoz hasonlóan erősen épít a játékipar konszolidációjára, mely nem ma kezdődött, és vélhetően nem is ér véget egyhamar (a cég csak tavaly öt stúdiót és egyéb, játékiparhoz kötődő fejlesztőcéget vásárolt fel).
A nagy játékipari felvásárlási hullám valójában már az előző évtized közepén elkezdődött, a Microsoft és a Sony mellett több független kiadó is beolvasztotta magába a piac kisebb szereplőit, vagy kisebb-nagyobb tulajdonrészt szerzett más kiadókban. Így került az EA tulajdonába a Codemasters vagy a Playdemic, de hasonlóképpen szerezte meg a kínai Tencent a League of Legends-t fejlesztő Riot Games-t, vagy szerzett 40%-os tulajdonrészt az Epic Games-ben.
TÁVOLRÓL SINCS VÉGE
Ryan az interjúban további, potenciális akvizíciók létrejöttét vetítette előre, kijelentve, hogy a cég "távolról sem végzett" a felvásárlásokkal, egyben arról is igyekezett biztosítani minden játékost, hogy a Bungie felvásárlása nem jár majd azzal, hogy a kiadó népszerű címei PlayStation-exkluzívvá válnak.
A területet ismerő befektetési szakértők szerint jelenleg a játékipari óriásdealek korszakát éljük, az idei évben pedig minden eddiginél nagyobb összegű ügyleteket - akár felvásárlást, akár tőzsdei kibocsátást - láthatunk majd. A Drake Star Partners befektetői tanácsadó szerint a 2022-es tranzakciók összértéke elérheti akár a 150 milliárd dollárt is.