Semmis az Intel egymilliárd eurós büntetése
Az uniós jogban eddig gyakorlatilag példa nélküli eset állt elő azzal, hogy az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke az első fellebviteli eljárással ellentétes döntést hozva, 13 évvel annak megszületését követően megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát, mely kimondta, hogy az Intel 2002 és 2007 között versenyellenes gyakorlatot folytatott. A döntés értelmében az Intelre kirótt 1,06 milliárd eurós büntetés - mely akkor rekordnak bizonyult - semmisé válhat.
Szerdán reggel bombaként robbant a hír, hogy az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a T-286/09 számú, Intel kontra Bizottság per második fellebviteli eljárásban az amerikai processzorgyártó javára döntött, kimondva, hogy az Európai Bizottság 2009-ben hozott határozata, mely a cég piaci gyakorlatával összefüggésben versenyellenes magatartást állapított meg, nem volt kellően megalapozott.
Az 1,06 milliárd eurós büntetés kiszabásával záródó ügy során az Intel 2002 és 2007 közt zajló piaci praktikáit vizsgálták.
Az ügyben a Bizottság elsődlegesen a nagyobb PC-gyártók és az Intel közt zajló háttérmegállapodásokat vizsgálta, illetve perdöntő bizonyítékként kezelte a cégek közti levelezést, melynek részleteit 2009-ben nyilvánosságra is hozta.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A levélrészletek számos olyan példát hoznak, melyben az Intel kedvezményeinek feltételei az AMD processzorainak korlátozott mennyiségű, akár 0 százalékos használata, különös tekintettel az üzleti gépekre. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az áll, hogy az Intel legalább egy negyedévig beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a Dell AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd, míg az Intel ki nem vizsgálja az esetet. Ráadásul még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.
Az Intel azonban nem csak a kedvezményekhez kötötte az általa egyébként tagadott exkluzivitásokat, hanem közvetlenül is próbálta megnehezíteni vagy ellehetetleníteni az AMD ügyét. A vállalat 2002 és 2005 között például azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a HP AMD-alapú üzleti PC-ket forgalmazzon, hogy azokat csak kis- és középvállalatok számára kínálhatja, mégpedig közvetlen értékesítési csatornán (vagyis a lehető legkevésbé hatékonyon kombinációban, hiszen a KKV-kat a partnerek érik el eredményesebben), valamint ha az első üzleti AMD-notebook rajtját 6 hónappal kitolja.
Az Intel a Bizottság döntését az összes lehetséges jogi fórumon megtámadta, a jogi procedúra ennek, illetve az EU saját ítélkezési rendjének megfelelően elképesztő hosszúra nyúlt. Bár a Törvényszék 2014-ben változatlanul fenntartotta a Bizottság határozatában foglaltakat, a Kúria 2017-ben perújrafelvételt rendelt el az ügyben, mely most ért el az ítéleti szakaszba.