A Microsoft állítja: nem épít gaming monopóliumot
A hétfőn bejelentett Activision Blizzard akvizíció hírére nem csak a Sony befektetői váltak hirtelen rendkívül idegessé, hanem több millió gamer kezdett kollektívan aggódni azon, hogy kedvenc játékuk idővel platformexkluzívvá válhat. A Microsoft gyorsan igyekezett mindenkit megnyugtatni: nem kíván gaming monopóliumot kiépíteni.
Alaposan átrendezheti a piaci erőviszonyokat a videojáték-iparban a Microsoft kedden bejelentett, gigantikus értékű akvizíciója, az Activision Blizzard csaknem 69 milliárd dollár értékű felvásárlása - ahhoz azonban, hogy a deal végbe mehessen 2023-ig, még több hatóság áldását is meg kell szerezniük a feleknek. A Microsoft ugyanakkor már a bejelentést követő napokban igyekezett mindenkit biztosítani arról, hogy nem az a célja a felvásárlásnak, hogy a redmondi székhelyű óriáscég monopolhelyzetet teremtsen általa a gaming szegmensben.
Ettől függetlenül az már az ügylet bejelentésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft számára ez a mindeddig példa nélküli felvásárlási tranzakció egyben azt is jelenti majd, hogy (újra) a cégre irányul a hatóságok, törvényalkotók figyelme, melyek az utóbbi években minden eddiginél lelkesebben vetették bele magukat a piaci monopóliumok elleni harcba.
A Microsoft ebben az időszakban sikeresen kievickélt a hatóságok látóköréből, a cégnek - legalábbis az Egyesült Államokban - utoljára az ezredfordulón kellett egy ellene indított antitröszt-eljárás során védekeznie. Akkor az amerikai kormány megnyerte a pert, azóta pedig elsősorban más technológiai cégek - így köztük az Alphabet, az Amazon és a Meta - kerültek az antitröszt-vizsgálatok célkeresztjébe.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Bár egy játékkiadó felvásárlása - még akkor is, ha az a világ legnagyobb független játékkiadója - első olvasatra nem feltétlenül járhat olyan piactorzító hatással, mint például egy teljesen zárt mobil-ökoszisztéma fenntartása, netán a versenytársak teljes bedarálása a közösségi média platformok, netán a kiskereskedelem szereplőinek körében, jól látszik az is, hogy a Microsoft játékbirodalma évről-évre egyre nagyobbra hízik, ez pedig magában rejthet bizonyos kockázatokat.
Így például a Microsoft saját, előfizetős gaming platformja, az Xbox Game Pass az Activision Blizzard integrálásával óriásira hízhat, ami szakértők szerint lehetőséget adhat a Microsoft számára, hogy a kisebb, független piaci szereplőknek olyan, adott esetben tisztességtelen üzleti feltételeket diktáljon, melyek révén számára kedvezően formálhatja a piac szerkezetét.
A cég emellett dönthet úgy is, hogy az akvizíciókkal a tulajdonába kerülő húzócímeket platformexkluzívvá teszi, ezzel bár rövid távon elveszítheti azokat a játékosokat, akik a rivális platformokon játszanának az adott játékokkal, hosszabb távon azonban jelentősen gyengítheti a nagyobb versenytársakat is.
A társaság ugyanakkor már korábban is bizonyította, hogy nem feltétlenül ez a célja a hasonló akvizícióknak: a 2014-ben a céghez került Minecraft például azóta is multiplatform-játék, sikere pedig éppen abban rejlik, hogy a játékosok a konzoloktól kezdve a PC-ken át az okostelefonokig bezárólag bármivel el tudják múlatni az időt a Minecraft-univerzumban.
A cég gaming üzletágáért felelős vezető, Phil Spencer - aki az akvizíció bejelentését követően a Microsoft Gaming vezérigazgatója lett - ezúttal is igyekezett gyorsan lehűteni a kedélyeket. A cégvezető tegnapi twitteren-üzenetében közölte, hogy az Activision Blizzard akvizíció során a cég tartani kívánja magát minden korábbi szerződéses kötelemhez, így a Call of Duty franchise továbbra is elérhető marad majd a PlayStation konzolokon.