69 milliárd dollárt tesz a metaverzum-rulettre a Microsoft

Hogy a Microsoft Satya Nadella irányítása alatt mennyire gyökeresen megváltozott korábbi önmagához képest, azt jól jelzi, hogy az egykor szinte kizárólag a Windowsra és az Office irodai termékekre építő cég milyen akvizíciós stratégiát folytat az utóbbi években.

E stratégia legújabb mérföldköveként a redmondi óriáscég - mely jelenleg a világ második legértékesebb vállalata az Apple után - kedden bejelentette, fennállásának eddigi legnagyobb akvizíciójára készül, mellyel feltett szándéka, hogy meghódítsa azt a metaverzumot, amiről még senki nem tudja biztosan, mi is lesz pontosan. Ennek azonban még nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, hiszen a valós tartalom nélküli kifejezést most mindenki igyekszik meglovagolni - amolyan kommunikációs vitorlaként használva a buzzwordot.

TEGYÉK MEG TÉTJEIKET!

Az viszont szinte biztos, hogy rengeteg pénz lesz benne, amit jól érzékeltet, hogy a Microsoft a hétfőn aláírt szándéknyilatkozat alapján 68,7 milliárd dollárt, azaz részvényenként körülbelül 95 dollárt fizetne a világ egyik legnagyobb videojáték-kiadójának számító Activision Blizzardért.

Ezzel nem csak a Microsoft, illetve a videojáték-ipar eddigi legnagyobb értékű akvizíciós ügylete jöhet létre, hanem ez egyben az egész technológiai iparág legnagyobb összegű dealje (az eddigi csúcstartó a Dell volt, mely 2015-ben 67 milliárd dollárt fizetett az EMC-ért), továbbá a valaha volt legnagyobb, kizárólag készpénzforrásból finanszírozott felvásárlási tranzakció a világon.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az akvizíció lezárását követően a Microsoft a harmadik legnagyobb tényező lesz a globális videojáték-iparban a japán Sony és a kínai Tencent után, egyben a legnagyobb amerikai szereplővé válik az iparágban. Egyes korábbi piackutatások, illetve az akvizíciós szándék bejelentését követő gyors piaci előrejelzések alapján a Microsoft globális játékipari részesedése a 2020-as 6,5%-ról az ügylet révén 10,7%-ra nőhet.

Ami ennél is lényegesebb, hogy a Microsoft többek között a Call of Duty, a World of Warcraft és a Diablo franchise-ok megszerzésével egy nagyjából 400 millió aktív online játékosból álló felhasználói bázist is szerez magának, melyre - illetve a meglévő Xbox Game Pass és Xbox Cloud Gaming előfizetőkre - alapozva felépítheti saját metaverzumát, azaz virtuális világát, mely nagyából az évtized második felétől a jelenlegi közösségi hálózatok helyét fokozatosan átvevő élettérré válhat majd.

A GAMING A LEGDINAMIKUSABBAN FEJLŐDŐ, LEGÉRDEKESEBB SZEGMENS A SZÓRAKOZTATÓIPARBAN MINDEN TERÜLETEN, ÉS KULCSSZEREPHEZ JUTHAT MAJD A METAVERZUM PLATFORMOK KIFEJLŐDÉSÉBEN

-szögezte le az akvizíció kapcsán Satya Nadella, aki már a tavalyi Ignite 2021 során sem győzte hangsúlyozni, hogy a metaverzum óriási áttörést fog hozni az egész iparág számára.

NEM ISMERETLEN TEREP

A Microsoft számára egyébként a videojátékok világa nem teljesen ismeretlen terep, hiszen a cég a Sony és a Nintendo mellett a világ három meghatározó konzolgyártóinak egyike, az Xbox Game Pass előfizetéses rendszerben pedig mára több mint 25 millió felhasználót vonzott magához.

Van még ott, ahonnan ez jött

A Microsoft a legutóbbi pénzügyi jelentések összesítése alapján felállított sorrendben a világ legnagyobb készpénzállományán, mintegy 136,6 milliárd dolláron ül, ezzel a saját iparágában megelőzve az Alphabetet (121,2 milliárd dollár) és az Apple-t (100,6 milliárd dollár).

A cég korábbi, nagyobb játékipari akvizíciói közé tartozik a Minecraftot fejlesztő Mojang Studios 2014-es, illetve a Bethesda tulajdonosa, a Zenimax 2020-as felvásárlása, ám mindkét ügylet értéke eltörpült a mostani üzlethez képest.

Az Activision Blizzard felvásárlása egyben lehetőséget ad a Microsoftnak arra, hogy az Xbox Game Pass felhasználói bázisának drasztikus növelésével, illetve a videojáték-piac rendkívül erős húzócímeinek platformexkluzívvá tételével beérje, illetve lehagyja az örök riválisnak számító Sonyt, mely korábban éppen erős exkluzív felhozatalának köszönhette vezető pozícióját.

A két cég ugyanakkor az utóbbi években eltérő stratégiát követ, így a Microsoft láthatóan több erőforrást fektet az erős alapokon nyugvó felhőalapú játékplatform létrehozásába, amiben a "vaskalaposabb" elven működő Sony korábban soha nem hitt sziklaszilárdan.

A most kötött üzlet azonban nem csak a Sony ellen vértezi fel a Microsoftot, hiszen a hardver nélküli, távolról, felhőben futtatott játékok víziója mostanra számos új szereplőt hozott be a piacra - felsorakozott a Google, az Amazon és az Nvidia is. Jelenleg azonban a Microsoft az egyetlen közülük, ahol immár a tartalom és a megfelelős felhős kompetencia is rendelkezésre áll. A most bejelentett akvizícióval nagyjából egy hasonló háborúra készülhetünk, mint ami a filmes streaming piacon zajlott le pár év alatt - döbbenetes összegeket öltek a szereplők a tartalomba, legyen szó a Star Wars, a Marvel vagy éppen Tolkien univerzumról.

A RADAR, AMIRE SENKI NEM AKAR FELKERÜLNI

A tranzakció - mely a tervezett ütem alapján valamikor 2023-ban záródhat - ugyanakkor komoly veszélyt is rejt magában a Microsoft számára, a cég ugyanis a Meta-val és az Alphabettel ellentétben eddig sikeresen elkerülte a törvényalkotók célkeresztjét, ám a mostani akvizíció kapcsán könnyen felkerülhet arra a radarra, melyen már ott vannak a nagy versenytársak - köztük olyan óriáscégekkel, melyek szinte mindent egy tétre tesznek a metaverzum-rulettben.

A Microsoft azonban egyes források szerint komolyan hisz benne, hogy a deal megkapja a szükséges jóváhagyásokat, erre utal legalábbis, hogy nem hivatalos információk szerint hárommilliárd dollárnyi bánatpénz fizetését vállalta abban az esetben, ha az üzlet végül mégsem jöhetne létre.