Fellép a hatóság a Telenor egyoldalú díjkorrekciója ellen
Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész iparágban szokatlanul erős turbulenciát keltett, hogy a Telenor a hónap elején bejelentette, jogot kíván formálni arra, hogy az előfizetők részére megállapított díjakat a fogyasztói árindex változásához mérten korrigálja - akkor is, ha egyébként az ügyfél határozott idejű szerződésben áll a szolgáltatóval. Az ügybe keményen beleállt a szakhatóság is, de a probléma az egész szakmát - illetve a választásokra készülő politikusokat is - érzékenyen érinti: jogában áll-e egy távközlési szolgáltatónak inflációarányosan díjat emelni, és ha igen, milyen feltételek szerint?
Pénteken világossá tette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy nem nézi ölbe tett kézzel, hogy a Telenor Magyarország a január 5-én kiadott közleményében foglaltak szerint február 21-i hatállyal a fogyasztók (előfizetők) számára potenciálisan kedvezőtlen feltételekkel egészítse ki általános szerződési feltételeit.
Amint azt a HWSW múlt héten megírta, a szolgáltató az új feltételek szerint jogosult lenne a szolgáltatások díjait a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyezően módosítani. Szerepel az új feltételek között az is, hogy ha a szolgáltató a megelőző naptári években a díj kiigazítás lehetőségével nem, vagy csak részlegesen élt, akkor jogosult a díjakat az előző évek fogyasztói árindexét együttesen figyelembe véve módosítani.
NEM AZ, AMINEK LÁTSZIK
Az új ÁSZF szerint az ilyen díjmódosítás nem minősülne egyoldalú szerződésmódosításnak, ezért a módosítást el nem fogadó előfizetők sem lennének jogosultak a határozott idejű előfizetői szerződésüket idő előtt hátrányos következmények nélkül felmondani.
Az NMHH a HWSW részére megküldött álláspontjában hangsúlyozza, hogy az előfizetői elektronikus hírközlési szolgáltatók az ÁSZF-jeiket és a már megkötött előfizetői szerződéseket csak a hatályos jogszabályokat követve jogosultak egyoldalúan módosítani. A szabályozás a szolgáltatókat arra kötelezi, hogy a már megkötött előfizetői szerződéseket is érintő egyoldalú módosításokról az érintett előfizetőket legalább a módosítás hatályba lépését megelőző 30 nappal, tartós adathordozón értesítsék. Ebben meg kell jelölni, mely szerződési feltétel, pontosan melyik pontban mikortól módosul, kitérve a módosítások lényegének rövid leírására.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Ha a szolgáltatás díja változik, akkor már az értesítésben külön, összeg szerűen meg kell jelölni, hogy konkrétan mely díjak módosulnak. Emellett a szolgáltatónak tájékoztatnia kell az előfizetőket arról is, hogy az ÁSZF új szövege hol érhető el, és a módosítással kapcsolatos őket megillető jogokról is. Mivel a már megkötött szerződés egyoldalú módosítása a szolgáltató részéről az előfizető számára akár kedvezőtlen is lehet, a jogszabály alapján az előfizető jogosult az értesítéstől számított 45 napon belül a szerződést hátrányos következmények nélkül felmondani akkor is, ha határozott idejű szerződése van és a határozott idő még nem telt el. (Azonban ha az előfizető szerződése csomagra szólt és a szolgáltatással együtt kedvezményesen valamilyen készüléket vásárolt, akkor az ilyen készülékre kapott kedvezmény visszafizetését a szolgáltató a felmondáskor kérheti, kivéve, ha az előfizető a felmondás után már nem akarja megtartani a készüléket.)
AZ KIZÁRT, HOGY KIZÁRT
Az előfizetők védelmében ennek a felmondási jognak a gyakorlását a jogszabály csak nagyon szűk körben zárja ki: nem mondhat fel az előfizető következmények nélkül akkor, ha a módosítást jogszabály, vagy hatósági döntés alapján köteles a szolgáltató végrehajtani, vagy ha a módosítás kizárólag számára előnyös változásokat tartalmaz, illetve akkor, ha csak adminisztratív jellegű, vagyis nem jelenti a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek érdemi változását.
A hatóság álláspontja szerint a fenti szabályoktól a szolgáltatók az ÁSZF-jük kialakítása és módosításakor nem térhetnek el, ezért nem minősíthetnek egyes módosításokat eleve úgy, hogy azok nem jelentik az előfizetői szerződés egyoldalú módosítását és nem zárhatják ki az ÁSZF-ben az előfizetőket a módosításokra tekintettel megillető jogok gyakorlását. A Telenor február 21-vel hatályba léptetni kívánt új ÁSZF-je szerint ezzel szemben a szolgáltató egyoldalúan jogosult dönteni arról, hogy a szolgáltatások díját a fogyasztói árindexhez igazodva tekintettel megemeli-e, és az emelést utólag, egy másik naptári évben is „bepótolhatja”.
A szolgáltató által bevezetni kívánt szabályok tehát nem objektívek, nem kellően átláthatók és az előreláthatóság elvének sem felelnek meg
-hívja fel a figyelmet az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.
Ezért minden ilyen díjváltozás a hatóság álláspontja szerint az előfizetői szerződés egyoldalú módosítását igényli. Ennek során a szolgáltatónak be kell tartania a szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályokat és biztosítania kell az érintett előfizetők számára a hátrányos következmény nélküli felmondási jogot is, hacsak a módosítás nem jelent számukra kizárólag előnyös változást - mutat rá a szakhatóság.
A szervezet közleményében kifejtette, nem fogja hagyni, hogy a január elején kihirdetett feltételek szerint változzanak a Telenor szerződési feltételei:
A hatóság kiemelten fontos jogszabályi feladata őrködni a jogszabályok betartása felett mind az előfizetők, mind pedig a tisztességes piaci verseny védelme érdekében. Ezért fel fog lépni a Telenor által február 21-től bevezetni kívánt új ÁSZF-rendelkezések ügyében annak érdekében, hogy ezek a módosítások ne léphessenek hatályba. A Telenor jelezte, hogy jogszerűen kíván eljárni és az árváltoztatással kapcsolatban már megkezdődtek az egyeztetések az NMHH-val
-fogalmaz a témában kiadott nyilatkozatban a hatóság.
A mostani, a szakma és a nyilvánosság által egyaránt élénken kísért ügy végkimenetele az egész távközlési iparágra hatással lehet, hiszen minden eddiginél pontosabban kirajzolódhat az, hogy egy szolgáltató milyen keretek között nyúlhat a fogyasztói árindex-alapú díjkorrekció eszközéhez. Bár a Telenor többször hangsúlyozta, hogy az ÁSZF-be csak a korrekció elvi lehetőségét foglalja bele, illetve mindez akár árcsökkentéssel is járhat, nyilvánvaló, hogy a cég a pesszimista inflációs prognózisok hatására döntött úgy, hogy a fentiek szerint pont most változtat a szerződési feltételeken.
LÉTEZŐ GYAKORLAT
A szolgáltató múlt heti megkeresésünkre az A1 Telekom Austria korábbi gyakorlata kapcsán az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletre hivatkozott, mint jogalapra, melyben a testület kimondta, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások díjainak módosítása, amelyre az e szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által alkalmazott általános szerződési feltételekben foglalt olyan díjkiigazítási kikötés alapján kerül sor, amely értelmében a díjakat egy állami intézmény által megállapított objektív fogyasztói árindex változásainak megfelelően igazítják ki, nem minősül e rendelkezés értelmében „szerződési feltételek módosításának".
Az árindex-követő díjkorrekció lehetősége egyébként korábban is szerepelt a Telenor ÁSZF-jében, ám akkor a cég nem deklarálta, hogy az árváltoztatás nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. Hasonló céllal van jelen hasonló tartalmú kikötés évek óta a Vodafone Magyarország ÁSZF-jében is, ez esetben azonban a felek előzetes megállapodásán alapuló kétoldalú szerződésmódosításra hivatkozva végezne díjkorrekciót a cég, ami a szövegezés alapján csak akkor valósulhat meg, ha ehhez az előfizetői szerződés megkötésésével az előfizető kifejezetten, tevőlegesen hozzájárult. Az ugyanakkor a szöveg alapján nem egyértelmű, hogy ez automatikusan megvalósul-e az előfizetői szerződés aláírásával.