Összefoghatnak a kis tévészolgáltatók, de így sincs sok esélyük
A televíziós műsorelosztási lánc kisebb szereplői, így jellemzően a lokális kábelszolgáltatók számára nem túl megnyugtató eredménnyel zárult a Gazdasági Versenyhivatal 2020-ban indított ágazati vizsgálata, mely a műsorterjesztési piac működését volt hivatott feltárni éppen a kisebb kábelszolgáltatók sorozatos panaszainak hatására.
A televíziós műsorterjesztési piacon igazi farkastörvények uralkodnak, ám az értéklánc egyik szereplője sem követ el jogsértést, ezzel szemben a kisebb, életükért küzdő szolgáltatóknak lényegében az egyetlen reményük, ha összefognak és közösen szerzik be a tartalmakat a mindenható médiaszolgáltatóktól. Így sem terem számukra sok babér azonban, mivel a kis szolgáltatók általános megítélése hazánkban meglehetősen rossz - derül ki a Gazdasági Versenyhivatal frissen közzétett ágazati elemzéséből.
A hatóság ebben részletesen elemezte a lakosság elvárásait, a műsorterjesztők közötti verseny erősségét és költségeik alakulását, hogy olyan javaslatokat fogalmazhasson meg, amelyekkel a piaci verseny tovább élénkíthető a fogyasztók javára. Különös jelentőséget adott a vizsgálatnak a koronavírus-járvány, hiszen a szabadidős programlehetőségek beszűkülése fókuszba helyezte a televíziózást. A versenyhatóság elsősorban arra volt kíváncsi, hogy mit várnak el a fogyasztók a televíziószolgáltatóktól, a vállalkozások pedig milyen üzleti modellben, milyen költségek és versenyfeltételek mellett tudják kielégíteni igényeiket.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az elemzés alapján a magyar fogyasztók elsősorban az árak és a szolgáltatás minősége alapján választanak televíziós szolgáltatót, emellett fontos számukra a segítőkész, gyors ügyintézés és hibaelhárítás. Igényeiket legjobban a nagy méretű műsorterjesztők tudják kielégíteni, amelyekkel alapvetően elégedettek is.
A televízióadást a médiaszolgáltatók állítják össze, majd azt a műsorterjesztők műsordíj ellenében szerzik be tőlük, hogy eljuttassák a nézőkhöz. A GVH árelemzése alapján kimutatható volt, hogy minél nagyobb előfizetői bázissal rendelkezik egy műsorterjesztő, annál kedvezményesebb feltételekkel juthat beszerzési oldalon a televíziós csatornákhoz. Ez fogyasztói előnyöket is hordoz, hiszen az alacsonyabb beszerzési árak jellemzően megjelennek kedvezőbb előfizetési díjaikban is.
Magyarországon a nagy méretű műsorterjesztők mellett több, kisebb fogyasztói kört kiszolgáló TV-szolgáltató működik. Annak érdekében, hogy a kisebb szereplők is kedvezőbb díjakért szerezhessék be a nézőknek sugárzott televíziós csatornákat, célszerű lehet közös fellépésük (a versenyjogi szabályok betartásával). Külföldi példák és a GVH elemzése is alátámasztja, hogy egy minél szélesebb körű közös beszerzési stratégia kialakításával a kis méretű műsorterjesztők is kedvezőbb feltételekkel és alacsonyabb árakon szerződhetnek a médiaszolgáltatókkal, emellett a fogyasztók számára is egységes minőséget biztosíthatnak.
Az elemzéshez készített, a jelentéstervezettel egy időben publikált piackutatás alapján ugyanakkor a kisebb, helyi kábelszolgáltatóknak így sem teremhet sok babér, elsősorban a rájuk vonatkozó negatív attitűdöknek köszönhetően. Így a felmérésben résztvevők válaszai alapján a "helyi" szolgáltatók megbízhatatlanabbak, nem elég innovatívak és lassan oldják meg az esetlegesen felmerülő problémákat.