Notebookokban debütálnak az AMD Ryzen 6000-es processzorai
Bemutatta az integrált GPU-val szerelt Rembrandt kódnevű processzorát az AMD. A fejlesztés elsősorban grafikus teljesítményben nyújt maradandót, így nem csoda, hogy elsőként a notebookok piacán igyekszik monetizálni azt a chiptervező. A Ryzen 6000-es széria mellett az év további részében várható termékekről is beszélt a cég: a 3D V-Cache technológiára épülő Ryzen processzor tavasszal, a Zen 4-es termékek pedig az év második felében kerülnek piacra.
Bár Rembrandt egy vadiúj, 6 nanométeres csíkszélességgel készülő lapka, egyes komponensei már hónapok óta a piacon vannak. A CPU-magokat Zen 3+ néven emlegeti az AMD, ám a "+" jelölés mögött most csak a hatékonyabb energiamenedzsmentet célzó fejlesztések állnak, habár a disszipáció szempontjából szűkebb keretek közé szorított célpiacot nézve ezek is fontosak lehetnek. A notebookokba szánt Ryzen 6000-es processzorok TDP értékeit ugyanis az OEM gyártók elvárásainak megfelelően 15 és 45 watt között állapította meg az AMD, így most is ebből a keretből kell kihozni a lehető legnagyobb számítási teljesítményt.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A tervezőcég szerint a Rembrandttal alkalmazástól függetlenül 15-40 százalékkal csökkenthető a processzor energiafelhasználása, melynek hála tovább nőhet a notebookok akkus üzemideje. Ezzel párhuzamosan a CPU-teljesítmény is javult: a magasabb turbónak és az említett hatékonyabb működésnek hála többszálú végrehajtásnál akár 30 százalékkal is gyorsabb lehet a közvetlen elődnél Ryzen 6000-es széria, ideális esetben. A magasabb, 35-45 wattos modelleknél már kerek 5 GHz-en tetőzik a turbó, amely a szerényebb modelleknél sem megy 4,5 GHz alá.
A nagy ugrást azonban nem a CPU, hanem sokkal inkább a GPU térfelén hozza a Rembrandt. Az AMD ugyanis hosszú várakozás után az integrált megoldások terén is beveti a diszkrét GPU-k piacán sikeres RDNA2-t. A fejlesztés minden szempontból nagy ugrást jelent az egyre inkább elavult Vegához képest, hisz a megjelenítés tempója mellett számos képesség fejlődött, illetve jelent meg. Utóbbiak közé sorolható az AV1-es kódolású anyagok hardveres dekódolás, amely a formátum várható jövőjét tekintve lehet fontos. Szintén említésre érdemes a hardveres ray tracing támogatás.
A lapka összesen 12 darab grafikus magot (CU - Compute Unit) tartalmaz, amely már önmagában 50 százalékos ugrás az előd Cezanne-hoz képest. Erre jön rá a lényegesen fejlettebb architektúra, a nagyobb gyorsítótár, illetve a magasabb órajel. Mindezekkel 80-100 százalékos ugrást ígér az 5000-es szériához viszonyítva az AMD, amely még az előd gyengeségeit tekintve is jelentős. Bár azzal, hogy mindez mire elég játékok alatt, most is érdemes lesz megvárni az első független teszteket, az előzetes adatok szerint a Rembrandtnak hála még kevesebb konfigurációba kellhet diszkrét GPU.
A lényegesen nagyobb grafikus teljesítmény nem csak a GPU magasabb számítási teljesítményének köszönhető, a Rembrandt ugyanis kizárólag a magasabb sávszélességet nyújtó DDR5 szabványú memóriákat támogatja. Ez a DDR5-5200 és LPDDR5-6400 típusú modulokat/chipeket jelenti, amely előbbinél 80, utóbbinál pedig 100 GB/s-ot jelent kétcsatornás (128 bites) konfiguráció mellett.
DDR5 mellett PCIe Gen4 támogatást is kínál a Rembrandt, mintegy 20 sávval. A rendszerchip továbbá USB4 támogatással is rendelkezik, illetve az AMD kiemeli a Microsoft Pluton biztonsági társprocesszor meglétét is. A Pluton először az Xbox One konzolban bukkant fel, akkor még önálló chipként. A cég szerint a Pluton nagyságrendekkel erősebb védelmet biztosíthat a jelenlegi TPM biztonsági chipek és a CPU-k közötti busz interfészt célzó szofisztikált, fizikai támadásokkal szemben (is).
Az AMD állítja, idén több, mint 200 különféle notebook kerül majd piacra a Rembrandt chipre alapozva. Az első termékekre nem is kell olyan sokat várni, a tervezőcég szerint ugyanis már februárban elérhető lesz néhány Ryzen 6000-es konfiguráció.
3D V-Cache és Zen 4
A korábbi várakozásokkal szemben az első 3D V-Cache-t alkalmazó processzor piaci rajtjára még hónapokat kell várni. A fejlesztést alkalmazó Ryzen 7 5800X3D specifikációit azonban már felfedte az AMD, így legalább már az világos, hogy mindössze egyetlen nyolcmagos asztali processzor kapja meg a háromszor nagyobb, összesen 96 MB L3 cache-t biztosító lapkát. Ezzel egy magra 12 MB harmadszintű tár jut majd, ami az AMD szerint átlagosan 15 százalékos gyorsulást eredményez játékok alatt. Mindezt úgy, hogy a kiegészítőlapka disszipációja miatt a Ryzen 7 5800 órajeleit kénytelen volt 4-10 százalékkal csökkenteni az AMD. A processzor piaci elérhetőségét tavaszra, vagyis valamikor március eleje és május vége közé ígéri a cég.
Végül kissé rendhagyó módon a Zen 4-ről is beszélt az AMD, amely az előzetes elvárásoknak megfelelően valamikor az év második felében, feltehetőleg ősszel kerül piacra. Szintén nem újdonság, hogy a fejlesztéshez az AMD új, AM5-ös foglalatot mutat majd be, amely DDR5 és PCIe Gen5 támogatást egyaránt nyújt majd. A foglalat immár LGA kivitelű lesz és 1718 érintkezővel szerelik, miközben a Zen 4 processzormagokat 5 nanométeres csíkszélességgel gyártatja majd az AMD.