EU: lehetetlen a teljes félvezetős függetlenedés
Margrethe Vestager uniós biztos szerint jelenleg nem megvalósítható az Európai Unió teljes félvezetős önellátása.
Elemzők szerint egyes országoknak, vagy azok egy csoportjának nagyjából mintegy 150 milliárd dollárt kellene költeni a következő nagyjából 5 év során ahhoz, hogy minden szempontból versenyképes gyártást építsenek ki. Az óriási összeget különféle támogatások és adókedvezmények formájában kellene odaadni a nagy bérgyártóknak.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az uniós biztos úgy véli, hogy egy ilyen beruházást lehetetlen megvalósítani, ezért az EU a jövőben is a belső és külső chipellátás egyvelegére támaszkodik majd. "Az általam hallott számok alapján a teljes önellátáshoz szükséges előzetes beruházások nem valósíthatók meg" - mondta Vestager a CNBC-nek adott interjúban. "Ami fontos, az az, hogy Európában más szintű termelési kapacitás van".
Fontos szempont, hogy az Európia Unióban sem okostelefont, sem PC-t nem gyártanak nagy volumenben, amely termékekhez jellemzően nagy tételben kellenének élvonalbeli technológiával előállított chipek. Az EU gazdaságában sokkal inkább az autógyártásnak és a különféle konzumer elektronikai cikkeknek van jelentős szerepe, mely termékekhez jellemzően másod- vagy harmadrangú csíkszélességekkel készített félvezetőkre van szükség.
Az Unió ezért elesősorban az ezekhez szükséges komponensek ellátását szeretné határain belülről biztosítani, így védve a gazdaság stabilitását. "Sok olyan chipre lenne szükség, amelyek az úgynevezett legacy technológiára épülnek. Sok olyan chipre, amely a dolgok internetébe, a hűtőszekrénybe, vagy épp a kávéfőzőbe kerülnek" - mondta Vestager.
Jelenleg a globális chiptermelés csupán mintegy 10 százalékát állítják elő Európában, szemben az 1990-es évekre jellemző 40 százalékkal. Az EU jelenlegi célja, hogy 2030-ra 20 százalékra növelje a chipgyártás globális piaci részesedését, ami már most is nagyon ambiciózus célnak tűnik az iparág dinamikus növekedése mellett. Vestager elismeri, hogy a cél eléréséhez az EU-nak támogatnia kell a helyi félvezetőgyártókat.
Van remény
Bő egy hete jelent meg a hír, miszerint a tajvani chipgyártás valamely kelet-európai országban terjeszkedhet tovább. Bár a konkrét részletek még nem ismertek, jól haladnak a kereskedelmi-diplomáciai egyeztetések három régiós országgal, Csehországgal, Szlovákiával és Litvániával az európai chipgyártás terén várható potenciális együttműködésről - jelentette be Kung Ming-hszin, a a tajvani Nemzeti Fejlesztési Tanácsot irányító miniszter november végén.
A miniszter múlt hónapban látogatott a fent említett három kelet-európai országba, ahol a vezetők kivétel nélkül jelezték, hogy szívesen lennének Tajvan partnerei egy európai félvezetőipari projektben, ami nyilvánvalóan elsősorban gyártókapacitás Európába helyezését jelentheti, méghozzá jó eséllyel a világ legnagyobb chipgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) által.
Ezzel párhuzamosan az Intel is jelentősen kiterjesztené európai jelenlétét. A cég vezérigazgatója, Pat Gelsinger a szeptermberben rendezett Müncheni Autószalonon elhangzott beszédében lényegében ígéretet tett az iparágnak, hogy a következő évtizedben 80 milliárd euró értékű beruházási keret biztosításával bővíti európai gyártókapacitását.
A csomag részeként elsőként az Intel eddig zömében PC-s processzorokat gyártó írországi üzeme az európai autóipar számára is termelni kezd majd, emellett további két gyár is felépül majd, melyek pontos helyszínét az év végén közli a társaság. Nem hivatalos információk szerint a két üzemért három uniós tagország, Németország, Lengyelország és Franciaország verseng.