Pénzt követelnek az európai telkók az amerikai techcégektől

Az elmúlt pár évben - de különösen a pandémia megjelenését követően - nem alakul jól a távközlési ipar és a netes tartalomszolgáltatók viszonya - a Netflixhez, a Alphabethez és a Metához hasonló cégek az internetes adatforgalom tetemes és egyre növekvő részét adják, ám az ezzel óhatatlanul együtt járó infrastruktúra-fejlesztéséhez nem járulnak semmilyen szinten hozzá. Legalábbis ezt kifogásolja most Európa legnagyobb távközlési multija, a Deutsche Telekom és a legnagyobb európai mobilszolgáltató, a Vodafone csoport mellett tizenegy régiós távközlési cég.

FENNTARTHATATLAN FEJLŐDÉS

A cégek vezetői által aláírt, a Reuters által megszerzett közös nyilatkozat a jelenlegi helyzet hosszú távon tarthatatlanná válhat, ha a nagy technológiai multik nem látják be, hogy az infrastruktúra fejlesztésének - legyen szó 5G-s mobilnetről vagy optikai hálózatfejlesztésről - komoly ára van, melyet a távközlési iparág szereplői pusztán az előfizetőktől származó bevételből nem tudnak fedezni.

Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.

A közös iparági nyilatkozat szerint a távközlési szektor jelenlegi beruházásigényét jól jelzi, hogy a cégeknek csak Európában tavaly 52,5 milliárd eurót kellett költeniük a hálózatokkal kapcsolatos beruházásokra és karbantartási munkálatokra, ám ennek a haszna a telkók szerint jelentős részbe nem náluk, hanem a hálózatot használó tartalomszolgáltatóknál realizálódik.

A krízist ráadásul a telkók szerint az európai szakpolitikai irányvonal is mélyíti azzal, hogy a spektrumértékesítési eljárásokon fejőstehénként tekintenek a jelentkezőkre. Ez - állítják az aláírók - nem csak a legnagyobb iparági szereplők számára komoly érvágás, hanem gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy új belépők jelenjenek meg a piacon (jóllehet ez a legnagyobb európai távközlési multiknak egyébként sem érdeke).

A távközlési infrastruktúrák szerepe a világjárvány globális kitörésekor hirtelen felérékelődött, hiszen az otthoni munkavégzés és a távoktatás nélkülözhetetlen kellékévé vált az internetkapcsolat, illetve az otthon ülő tömegek lényegesen nagyobb étvággyal vetették rá magukat az online tartalmakra. Az ezzel járó hirtelen terhelésnövekedésre válaszul a Netflix a tavalyi év első felében úgy reagált, hogy ideiglenesen átkonfigurálta szervereit annak érdekében, hogy a streamek kisebb terhelést jelentsenek a hálózatra.

NYERD MEG AZ ÉLETED!

Az adatéhség azonban a lazítások után sem csökkent számottevően, ahogy arra Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója is utalt legutóbbi, magyarországi látogatásán, illetve a miniszterelnöki találkozó során. A DT vezére akkor nem nevezett nevén egyetlen tartalomszolgáltatót sem, ahogy a mostani közös nyilatkozatban sem szerepel kiemelten egyetlen cég sem, ám nyilvánvaló, hogy a hálózatok kapacitását leginkább a nagy felbontású unicast videostreaming emészti fel.

Mindez különösen problémás lehet a csúcsidőszakokban, ami egy online videostreaming-szolgáltatás esetén tipikusan egy népszerűbb sorozatpremierhez köthető - jó példa volt erre, amikor legutóbb a Netflix koreai sikersorozatát, a Squid Game-et streamelték több mint százmillióan a premier hetében.

Többek közt a Squid Game elsöprő sikere adta az apropót a sorozat anyaországában, Dél-Koreában a legnagyobb helyi távközlési vállalatnak, az SK Broadbandnek arra, hogy beperelje a Netflixet, amiért semmit nem tesz hozzá az általa használt infrastruktúra fejlesztéséhez.

A Netflix a hálózatok tehermentesítésének legfőbb lehetőségét egyelőre a streaming szerverek számának növelésében látja - a cégnek jelenleg mintegy 17 ezer ilyen szervere üzemel a világ 158 országában. Ezeket vagy a legnagyobb internetes csomópontokon, vagy akár a távközlési szolgáltató saját szervertermében helyezik el, számukat pedig a forgalomtól függően optimalizálják.