Készül Európa kátyútérképe
A közutak sokszor kifogásolható állapotának nem csak javítása, de már felmérése is időigényes és költséges folyamat. Ezt orvosolná a Deutsche Telekom IT Solutions zászlaja alatt, a Dr. Katona Zoltán vezetésével működő PARA projekt, amely a felhasználók okostelefonjait bevetve segít valós idejű képet adni az utakról – lehetővé téve a gyors javítást, illetve a kritikus állapotú szakaszok elkerülését.
Jó eséllyel mindenkinek meggyűlt már a baja egy-egy fájdalmasabb kátyúval a közutakon, amelyek állapota nem csak hazánkban hagy több helyen kívánnivalót maga után. Egy szinte mindenkit érintő problémáról van szó, amely nem csak a volán mögött, de az anyósülésen, sőt akár a buszon zötykölődve is tud kellemetlenséget okozni. A rossz állapotú utak és a méretesebb kátyúk azon túl, hogy a komfortérzeten ronthatnak, komoly anyagi kárt, sőt adott esetben életveszélyt is okozhatnak - különösen igaz ez, ha az utakat törékeny árut szállító teherautó vagy épp mentő rója.
Az útminőség javításához ugyanakkor először tudni kell, pontosan hol vannak a problémák, azaz megfelelő felmérésre is szükség van, ami akárcsak maga a javítás, költséges és időigényes feladat. Ezen igyekszik segíteni a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS), Dr. Katona Zoltán ötletgazda vezetésével. A PARA (Predictive and Adaptive Road Analyzer) alkalmazás a sofőr mellett az autókban rendre ott utazó okostelefonokat vetné be az utak állapotának monitorozásához. A begyűjtött adatok pedig később a javításhoz, vagy akár egyszerűen az elhanyagolt útszakaszok elkerüléséhez is felhasználhatók.
Szúrópróba helyett folyamatos megfigyelés
Jelenleg a hasonló felmérések alapvetően kétféle módon zajlanak. Az első módszer esetében egy szenzorok tömkelegével felszerelt teherautó végighalad a vizsgált útszakaszokon, folyamatosan rögzítve a tapasztalt anomáliákat. Ez a metódus jellemzően rendkívül pontos eredményeket produkál, ugyanakkor ennek megfelelően igen költséges is, a megfelelő műszerekkel szerelt járművek ára egy-másfélmillió dollár környékén mozog, így nem meglepő, hogy korlátozott számban állnak rendelkezésre –a nagyobb utak hasonló eszközzel történő teljes állapotfelmérése Bajorországban is csak mintegy négyévente történik meg.
A másik megoldás jóval egyszerűbb: erre a célra kiképzett szakembereket küldenek ki az utakra, akik maguk kategorizálják a talált hibákat, kátyúkat. Itt ugyanakkor jóval nagyobb az esélye, hogy emberi hiba kerül a rendszerbe, akár az egyes gödrök szubjektív megítéléséből adódó inkonzisztenciák miatt.
Dr. Katona Zoltán alkalmazása ezekhez a módszerekhez biztosítana egy ráadás adatfolyamot. A PARA nem helyettesíteni hivatott a fenti megoldásokat, sokkal inkább kiegészíti azokat. A projekt egy (két kiadásban készülő) mobilalkalmazásból, illetve a mögötte dolgozó felhős backendből épül fel. Lényege, hogy az autókban utazó okostelefonok, saját szenzoraik segítségével folyamatosan nyomon követik és rögzítik az észlelt vibrációkat, az aktuális GPS adatokkal kiegészítve, egyrészt a potenciális úthibák helyének, másrészt a haladási sebesség meghatározásának céljából. A gyűjtött adatokat a felhős backend gépi tanulással elemzi és készít belőle kimutatásokat az utak állapotára vonatkozóan, amelyeket aztán számtalan terület és partner használhat fel, legyen szó önkormányzatokról, mentőszolgálatokról vagy akár áruszállító cégekről.
Számos területet lefedő potenciál
A projekt 2020 őszén rajtolt el, Dr. Katona Zoltán, aki 2017-ig a Német Űrkutatási Központban, az Európai Űrügynökség által finanszírozott projekteket vezetett, immár a DT-ITS kötelékében kezdett megoldást keresni az utak nehézkes állapotfelméréséből adódó problémákra. Az így született PARA koncepciója idén márciusban meg is nyerte a Deutsche Telekom „Lean Innovation” ösztöndíját - innentől kezdve pedig egy dedikált csapat jöhetett létre a fejlesztéshez, amit a DT-ITS nemzetközi szakértői mentorokkal folyamatosan segít. A csapatban Dr. Katona Zoltánt jelenleg további öt fő egészíti ki: Orbán Zsuzsa, Mezei Péter, Tóth Rajmond, Troznai István, Réfi Richárd. Valamennyien változatos szakmai háttérrel rendelkező DT-ITS alkalmazottak.
A megoldásra a piacon is látványos igény mutatkozott: a csapat 3-4 hónapon keresztül több mint 50 interjút folytatott le különböző szervezetekkel, a biztosítóktól az önkormányzatokon, mentőszolgálatokon és rendőrségeken át, egészen a futárszolgálatokig. Utóbbi esetben egy cég mintegy 250 dolgozója is kitöltötte a termékre vonatkozó kérdőívet. A visszajelzések alapján a megkérdezettek mind egyéni, mind szervezeti szinten egyértelmű érdeklődést mutattak a projekt iránt.
Így született meg a PARA alkalmazás fentebb is említett két verziója: az első, a Professional kiadás szervezetek (cégek, önkormányzatok) számára készül. Itt az okostelefont a szélvédőre rögzített tartóra kell helyezni, az app ugyanis nem csak a vibrációkat méri, de kameraképet is rögzít az utakról. Az "átlagfelhasználót" célzó Community kiadás ezzel szemben tetszőlegesen elhelyezhető, kamerakép itt nem készül, így a felhasználóknak nem kell hozzá lecserélni az autóban már bevált telefonrögzítőt.
Flutter és Python a motorháztető alatt
Maga a PARA app a népszerű, keresztplatformos Flutter keretrendszerben készült, a felhős, gépi tanulási, illetve a kamerás funkciókhoz gépi látási képességeket biztosító backend pedig Pythonban íródott, és a nagy teljesítményű FastAPI webes keretrendszerre támaszkodik. A backendre REST API-n keresztül, illetve websocketen jutnak fel az alkalmazásban begyűjtött adatok. A projekt iránt az abban használt, előremutató technológiák miatt is egyre nagyobb az érdeklődés, a vállalaton belül is.
A potenciális partnerekkel folytatott egyeztetések során már több ígéretes felhasználási mód és üzleti modell is körvonalazódott. A leginkább magától értetődő, hogy a megoldással az önkormányzatok lényegében folyamatos, konzisztens képet kaphatnak az utak állapotáról, és időben megkezdhetik a kritikus szekciók helyreállítását - de a mezei felhasználók is könnyen profitálhatnak az adatokból, például a hó alatt nem látható kátyúkra, vagy akár fekvőrendőrökre vonatkozó előrejelzések formájában. Az időben megkapott figyelmeztetésekkel jelentős anyagi kár, illetve életveszélyes helyzetek is elkerülhetők.
Éppen emiatt különösen releváns a technológia a mentőszolgálatok számára is, amelyeknél nem csak a gyors célba jutás a fontos, de számos páciens, például koraszülöttek szállítása esetében a zötykölődés elkerülése, a lehető legsimább navigáció is. Erre az utak állapotának pontos ismeretében külön útvonalak is tervezhetők a mentősök számára.
Teljes vállszélességgel az innováció mögött
A PARA projekt jelenleg is fejlesztési szakaszban van, ennek támogatására pedig a DT-ITS, illetve a vállalat innovációs programja a csapat számára minden eszközt megad. Ahogy Dr. Katona Zoltán is kiemeli, a fejlődés nem csak a terméken, de magán a csapaton is nagyon jól érzékelhető, miután magukon is tapasztalták, ahogy a kezdetben erősen mérnöki személetet fokozatosan átvette az ügyfélcentrikus látásmód.
Az innováció előremozdítása a DT-ITS kötelékében továbbra is kiemelt szerepet kap, azt a cég különböző programokkal, ösztöndíjakkal igyekszik támogatni, a megfelelő szakmai és műszaki keretek megteremtése mellett, számos esetben nemzetközi mentorok bevonásával. Így jöhetett létre többek között a PARA is - a projektben rejlő potenciált pedig jól mutatja, hogy az nemrég az Európai Űrügynökség Space App Camp programjának legjobb piaci kilátásokért adott Best Foresight díját is elnyerte.
[A DT-ITS megbízásából készített, fizetett anyag.]