Precedensértékű pert bukott a Google Európában
Az Európai Bizottság számára kedvező ítéletet hozott tegnap az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke abban a fellebviteli eljárásban, melyet a Google indított a szervezet 2017-es versenyjogi eljárását lezáró határozata ellen. Az ügynek szakértők szerint komoly jelentősége lehet a Bizottság jövőbeni érdekérvényesítő képességét illetően.
Elutasította az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a Google fellebbezését, illetve helybenhagyta az Európai Bizottság 2017-es határozatában foglaltakat, melyek többek közt kimondták, hogy a cég versenyellenesen működtette saját árösszehasonlító szolgáltatását, a Google Shoppingot. Bár a vállalat azóta eleget tett a Bizottság előírásainak, és megfizette a 2,42 milliárd eurós büntetést is, a fellebviteli pernek mégis komoly tétje volt, különösen a digitális piacokat szabályozó új törvényi keretrendszert megalkotó Bizottság számára.
A 2017-es döntést megelőző vizsgálat igazolta, hogy a Google a keresőmotorok piacán élvezett dominanciáját arra használta, hogy egy másik Google-termék, az árösszehasonlító szolgáltatások között versenyző Google Shopping számára előnyt szerezzen, ezzel pedig megsértette az uniós versenyügyi normákat.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az ügyet lezáró határozatban foglalt előírások szerint a Google köteles azonos elbírálás alá venni a saját összehasonlító szolgáltatását és a versenytársakét, illetve keresőtalálatok között azonos algoritmusok ("folyamatok és metódusok") alapján kell rangsorolnia és köteles a Bizottság felé bemutatnia, hogy ezt hogyan implementálja. A cég ezeknek a feltételeknek határidőben eleget is tett, illetve saját állítása szerint a piac azóta valósággal virágzik, hiszen az azóta eltelt időszakban több mint 700 árösszehasonlító szolgáltatás több milliárd kattintást generált.
A Bizottság számára mégis komoly következményekel járt volna, ha a fellebviteli ügyben a Google javára dönt a Törvényszék. Különösen, mivel az EU végrehajtó szerve egyszer már beleszaladt egy méretes pofonba, amikor tavaly nyáron a bíróság semmisnek nyilvánította a Bizottság 2016-ban hozott határozatát, melyben arra kötelezte az Apple-t, hogy fizessen vissza Írországnak 13 milliárd eurónyi jogellenesen kapott adókedvezményt és annak kamatait.
Szakértők szerint a mostani győzelem kiköszörülheti ezt a korábbi csorbát, egyben további muníciót adhat a Bizottság számára a digitális piacok szabályozására létrejött Digital Markets Act (DMA) végrehajtása során, annak hatályba lépését követően. A DMA keretrendszert gyakorlatilag egy az egyben a nagy technológiai multik megregulázására, illetve a piaci dominanciájuk ellensúlyozására hívta életre a Bizottság, mely a nemrég született politikai konszenzus szerint a jövőben a tagállami szakhatóságok helyett fog fellépni a legtöbb, uniós piacokat érintő versenyjogi eljárás során.