Jönnek a 12. generációs Intel Core processzorok
Újabb fejezetéhez érkezett az Alder Lake kódnevű processzorok története. Bár az Intel bejelentette az egyes termékeket, a piaci elérhetőségre és a független tesztekre további egy hetet kell várni.
A chipgyártó összesen hat új, a 12. generációba illeszkedő asztali processzort jelentett be. A termékek LGA1700 tokozást használnak, amelynek megfelelően természetesen új alaplap szükséges hozzájuk. Az x86-os kínálatban mindeddig rendhagyó, hibrid ("big.LITTLE") felépítésű központi egységek egyértelmű feladata az AMD Ryzenek néhány éve tartó, lendületes menetelésének megállítása lesz.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ahogy azt az Intel korábban már részletezte, az Alder Lake kódnevű fejlesztés keveri a teljesítményre kihegyezett "Golden Cove" (Core), illetve a hatékonyságra fókuszáló "Gracemont" (Atom) magokat. A koncepció elsősorban a hatékonyság növelésére jó, illetve segítségével alacsonyabban tartható processzor üresjárati és alacsony terhelés melletti fogyasztása. A különbség legfeljebb pár wattot, vagy esetenként akár ennél is kevesebbet jelenthet a gyakorlatban, így a Hybrid Technology leginkább az akkus gépeknél, vagyis a notebookoknál lehet hasznos az üzemidő megnyújtásához.
Az Intel ennek ellenére az asztali modelleknél nem tiltotta le az úgynevezett "E" (Efficiency) magokat, amely döntés mögött ironikus módon inkább a számítási teljesítmény, mintsem a hatékonyság állhat. A nyolc darab, a gyártó szerint közel a Skylake szintjére képes extra magra minden bizonnyal a 12 és 16 (nagy) maggal rendelkező AMD Ryzenek miatt van szükség, amelyek ellen így sokszálas végrehajtásban is jobb eséllyel indulhatnak majd a 12. generációs processzorok.
A hibrid kialakításnak, illetve a kvázi nulláról épített dizájn miatt más szemmel kell nézni az Intel legújabb asztali processzorait. A csúcsot képviselő Core i9-12900K nyolc darab nagy ("P"), illetve ugyanennyi kicsi ("E") maggal rendelkezik. Specifikációk értelmezését tovább bonyolítja, hogy a teljesítményre kihegyezett "Golden Cove" magok a közvetlen elődökhöz hasonlóan fejenként két szálon képesek végrehajtani a Hyper-Threadingnek hála. Ezzel szemben a "Gracemont" magok családjuknak megfelelően egyetlen végrehajtószállal rendelkeznek. A végeredmény, hogy a 8+8 mag összesen 24 szálat kínál, amelyből 16 a "P", 8 pedig az "E" magokhoz tartozik.
Ezzel azonban még koránt sincs vége a paraméterek értelmezésének. Az eltérő magokhoz különböző alap és turbó órajelek tartoznak. Az "E" magok alapértéke 2,4 és 2,8 GHz között mozog, turbójuk pedig 3,6 és 3,9 GHz között változik modelltől függően. A "P" magok magasabb frekvencián működnek: az alapórajel 3,2 és 3,7, a turbó pedig 4,9 és 5,2 GHz között mozog. Mindehhez képest már szinte pofon egyszerű, hogy integrált GPU csak a "K" végződésű processzorokban van, melynek órajele egységesen 770 MHz.
Az új fejlesztések sorával együtt a TDP kommunikálásán is változtatott az Intel. A vállalat eddig csak az alapórajelre adta meg a keretet, vagyis a korábbi 65, 95, vagy épp 125 wattos érték azt garantálta, hogy a processzor az alapfrekvencia tartásához biztosan nem lépi át a dobozra írt disszipációt. A központi egységek azonban már bő 10 éve turbóval is rendelkeznek, amelyhez az Intel egy egy másik, PL2 jelölésű keretet is használ, mely a turbó melletti maximális fogyasztást jelöli.
A gyártó mostantól mindkét értéket kommunikálja, így a csúcsmodellt jelentő Core i9-12900K maximális fogyasztása (a gyári beállítások mellett) gyakorlatilag mintegy 241 watt, igaz ezért cserébe a turbó csúcsán mozognak az órajelek, már amennyiben azt processzor hűtése ezt képes kezelni. Utóbbi azt jelenti, hogy túlmelegedés esetén a rendszer elkezdi csökkenteni a frekvenciát, ameddig a kritikus paraméterek nem esnek a hátérték alá. A technika alapvetően nem új, változás tehát leginkább az Intel kommunikációjában van.
Új alaplap, új memória
A processzor mellé új chipset, pontosabban PCH dukál. A Z690-es híd 12 darab PCIe 4.0, illetve 16 darab PCIe 3.0 vonalat kínál. USB-ből a 3.2-es (2x2) jelenti a csúcsot, amelyből maximum négyet használhatnak fel az alaplapok gyártói. A chipből még a SATA támogatás sem maradt ki, amely mellé integrált 2,5 gigabites Ethernet és Wi-Fi 6E kontroller is társul, habár ezek kiaknázásához most is szükség lesz egy külső chipre a fizikai rétegekhez (PHY).
Integrált I/O szempontjából a processzor több újdonságot kínál. Az x86-os piacon az Alder Lake elsőként hozza el a PCIe 5.0-t, habár eszköz oldalról még pár hónapig nehéz lesz kihasználni a nagyobb sávszélességet, amire egyébként összesen tizenhat darab sáv áll majd rendelkezésre. Egy fokkal nagyobb technológiai fegyvertény a DDR5 támogatás, amit ugyancsak az Alder Lake mutat be elsőként.
Ez asztali környezetben a DDR5-4800 modulok támogatását jelenti, mely a megszokott kétcsatornás üzemmód mellett 75 GB/s-os csúcsértéket biztosít. Ezzel együtt a DDR4 támogatás is megmarad, így az alaplapok/konfigurációk gyártói dönthetnek arról, hogy milyen memóriával párosítható a processzor. A DDR5 modulok rendkívül magas kezdeti árát tekintve egy darabig a DDR4-es modulok jobb választást jelenthetnek, pláne annak fényében, hogy a nagyobb memória-sávszélességből várhatóan kevés alkalmazás tud majd érdemben profitálni.
Az asztali Alder Lake processzorok november 4-én kerülnek majd forgalomba, az Intel által közölt adatok szerint nettó 264 és 589 dollár közötti árakon.