Szűkülhet a hűségszerződéssel vásárolható eszközök köre
Változtatniuk kell a távközlési szolgáltatóknak korábbi értékesítési gyakorlatukon egy hatósági ellenőrzés folyományaként. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság folyamatban lévő vizsgálata arra irányul, hogy milyen eszközöket árulhatnak a cégek 24 hónapos határozott idejű szerződés megkötése mellett.
Hoppon maradhat az, aki idén karácsony környékén vásárolt volna játékkonzolt, drónt netán drágább hálózati eszközt valamelyik távközlési szolgáltatónál a 24 hónapra megkötött határozott idejű szolgáltatási szerződés fejében kedvezményes áron, részletfizetéssel. A határozott idejű szerződések feltételei (pontosabban azok betartása) meglehetősen ingoványos talajnak számítanak a távközlésben, a piacot felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig idén ennek kapcsán a körmére nézett a szolgáltatóknak.
A HŰSÉG ÁRA
A HWSW információi szerint jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat - mely része az NMHH idei piacfelügyeleti tervének - célja az volt, hogy megállapítsa, a szolgáltatók betartják-e az Eht. 2017-ben hatályba lépett módosításában foglaltakat, melyek jelentős mértékben szigorították a 24 hónapos határozott időtartamú szerződések megkötésének körülményeit. A szolgáltatók ugyanakkor ettől az időponttól az addig jellemzően csak mobilkészülékeknél elérhető kamatmentes részletfizetést új eszközkategóriákra is kiterjesztették.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A határozott idejű előfizetői szerződésekre vonatkozó hatályos szabályozás egy fontos eleme, hogy fő szabályként a megköthető határozott idejű előfizetői szerződések időtartamát 12 hónapban maximálta. A jogszabály a 12 hónapnál hosszabb határozott idejű előfizetői szerződések megkötését – a Digitális Jólét Alapcsomag kivételével – csak az adott előfizetői szerződéshez kapcsolódó, a törvényi feltételeknek megfelelő készülékvásárlás esetén, az előfizetők kérésére és akkor is legfeljebb 24 hónapra teszi lehetővé.
A vonatkozó jogszabály meghatározza, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük a szóban forgó készülékeknek, így a hatályos eht. szerint
készülék alatt az internet-hozzáférési szolgáltatás, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő, kép és hang megjelenítésére alkalmas készüléket kell érteni.
A fenti ktirétiumoknak ugyanakkor több, korábban a szolgáltatók által kínált eszköz nem felel meg, ilyen például a játékkonzol vagy a drón, illetve a hálózati eszköz (pl. 5G-s router), melyek közös jellemzője, hogy önállóan nem alkalmasak kép- és hang megjelenítésére, illetve közülük néhány (pl. a drónok) semmilyen internet-hozzáférési szolgáltatást nem nyújtanak.
A TELEKOMNAK FÁJ LEGINKÁBB
A nagyobb távközlési szolgáltatók közül az ominózus vizsgálat a Magyar Telekomot érintette a legfájdalmasabban - a legnagyobb hazai távközlési cég meg sem várta, hogy az eljárás lezáródjon, és már szeptember közepén úgy alakította át értékesítési rendszerét, hogy azok az eszközök, melyekre nem vonatkoztathatók a fenti feltételek, nem vásárolhatók meg 24 hónapos határozott idejű szerződéskötéssel, kétéves (pontosabban 22 hónapos) részletfizetéssel.
A témában a szolgáltató meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott, kiemelve, hogy azon eszközökre, amelyek most kikerültek ebből a körből, azokra az elvi lehetősége továbbra is fennáll annak, hogy 1 éves, határozott idejű szerződés mellé, akár részletfizetéssel is megvásárolhatók legyenek - az online értékesítési felületen ugyanakkor erre (egyelőre) nincs lehetőség a szolgáltatónál.