Megjöttek a vadiúj MacBook Prók
Bemutatta az új, 14 és 16 hüvelykes MacBook Prókat az Apple. A vadiúj gépek a korábbi pletykáknak megfelelően a vállalat legújabb saját tervezésű, M1 Pro vagy M1 Max processzorára épülnek. A kijelzőt is alaposan átszabta az Apple, amely így többek között képarányát és területét tekintve is változott. Mindemellett az Apple nagyot ugrott vissza portok terén, hisz az új notebookoknál visszaköszön a MagSafe töltés, a HDMI port, illetve kártyaolvasó is.
A friss MacBook Prók legnagyobb (gépházon belüli) fejlesztése az új, házon belül tervezett M1 Pro vagy M1 Max processzor. Ezen a ponton némi meglepetést okozott a bemutató, hisz eddig még pletykaszinten sem lehetett sejteni, hogy az Apple mindjárt két új chipet is készít a Pro gépekhez, ráadásul nem is akármilyeneket.
A két processzor között az integrált GPU teljesítménye jelenti a legfőbb különbséget, amely terület szempontjából több helyet foglal el, mint a CPU-magok. Az M1 Pro és az M1 Max egyaránt tíz CPU-s végrehajtót kínál, melyekből nyolc darab nagyteljesítményű, kettő pedig a hatékony működésre fókuszál. Arról egyelőre nincs információ, hogy ezek egyeznek-e az M1 egységeivel, bár a közelmúltban bemutatott A15-ös chip szerény mikroarchitektúrális fejlesztései alapján nem érdemes nagy különbségre számítani ilyen téren.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne előrelépés CPU-s számításokban. Az Apple 70 százalékos ugrásról beszél az M1-hez képest, ami vélhetően többszálas végrehajtásra értendő. Az egyszálas tempó a valószínűleg a magasabb órajel, illetve a nagyobb gyorsítótár és memória-sávszélesség miatt javulhatott. Az Apple azt állítja, hogy az Intel Core i9 processzorral szerelt előző generációs modellhez képest az M1 Pro vagy M1 Max chippel szerelt új konfiguráció (akár) kétszer gyorsabb lehet.
A CPU mellett a GPU-s magok száma is megugrott. Az az M1 Prónál az M1 értékének épp dupláját, vagyis 16 darab magot, illetve 2048 végrehajtóegységet jelent, amivel az integrált GPU számítási kapacitása eléri az 5,2 teraflopsot. Az M1 Max még erre is rádupláz 32 magjával, valamint 4096 darab végrehajtóegységével. Az Apple szerint M1 Pro kettő és félszer, az M1 Max pedig négyszer nagyobb grafikus teljesítményre képest, mint az elődben található Radeon Pro 5600M. Ennek értelmében Cupertinóban nem csak az Intel, de az AMD chipjeitől is hosszú időre búcsút vettek.
A GPU mellé természetesen fixfunkciós videós kódoló és dekódoló egységek is kerültek, amelyek a népszerű H.264 és HEVC 4K és 8K meleltt az Apple ProRes formátumával is elboldogulnak. Az M1 Max ezen a téren is többet nyújt, fixfunkciós kódolóból és ProRes motorból ugyanis egyaránt két-két egységet tartalmaz a lapka. Részben erre vezethető vissza, hogy a nagyobbik processzor akár négy külső kijelzőt is képes meghajtani, miközben az M1 Prónál be kell érni kettővel.
Mindkét új processzor LPDDR5-6400 típusú memóriákat támogat. Ilyen téren a memóriavezérlő szélessége jelenti a legfőbb különbséget, hisz míg az M1 Pro 256 bites, addig az M1 Max 512(!) bites interfésszel rendelkezik. Ezeknek hála kifejezetten magas a memória-sávszélesség, amely M1 Pro esetében nagyjából 200, az M1 Maxnál pedig mintegy 400 GB/s-ot jelent. Ezt a CPU és a GPU egyaránt kihasználhatja, hála az egységesített memóriaterületnek (Unified Memory Architecture). A két processzor memóriakezelése között még egy lényeges eltérés, hogy az M1 Pro legfeljebb 32 gigabájt memóriát támogat, így amennyiben 64 gigbájtra lenne szükség, mindenképpen az M1 Maxot kell választani.
Végül, de nem utolsó sorban mindkét chip támogatja a Thunderbolt 4 szabványt, illetve természetesen a korábban megismert gépi tanulásos gyorsítót, a Neural Engine-t sem hagyta ki az Apple. A különféle sok mag és a nagy gyorsítótárak, valamint az egyéb integrált részegységek garmadája magasra emelte a tranzisztorszámot, illetve a lapkák területét: míg az M1 Pro 33,7 milliárd tranzisztort tartalmaz 245 mm2-en, addig a az M1 Max mintegy 57 milliárd darabot vonultat fel 432 mm2-en. Mindkét lapkát a TSMC 5 nanométeres technológiájával gyártatja az Apple.
Az M1 Pro és M1 Max processzorokra épül az új 14 és 16 hüvelykes MacBook Pro, melynek hála az akkus üzemidő is sokat javult: a 16-os gépek 10, a 14-esek (a 13-asokhoz képest) pedig 7 órával tovább bírják az Inteles elődökhöz mérten videólejátszás mellett, ami rendre 21 és 17 órás akkus üzemidőt jelent. Az M1 chippel szerelt 13-as MacBook Próhoz viszonyítva már változik a kép: ennél 3 órával kevesebbet bír az új, 14 hüvelykes modell.
Az Apple viszonylag nagy szabadságot nyújt a konfigurálhatóságban, így akár a kisebbik, 14-es géppel is megvásárolható a legerősebb M1 Max, természetesen vaskos felár mellett.
A két vadiúj MacBook Pro
A processzor mellett több más ponton is megújult a MacBook Pro. Azonnal feltűnhet, hogy a gépekről öt év után teljesen eltűnt a Touch Bar, vagyis a funkcióbillentyűket helyettesítő érintésérzékeny kijelző. A fejlesztés mindmáig megosztotta a felhasználókat, amely a legfőbb oka lehetett annak, hogy az Apple végül kukázta a fejlesztést. Azonban bizonyára lesznek olyanok is, akiknek hiányozni fog a testre szabható keskeny felület, melynek helyére visszakerültek a sztenderd, mechanikus funkcióbillentyűk.
A másik szembetűnő változást a notebook másik fele, vagyis a kijelző hozta el. A korábbi pletykáknak megfelelően a panel képaránya 16:10-ről 14:9-re változott. Ez a 14 (pontosabban 14,2) hüvelykes panelnél 3024x1964-es felbontást (ás 5,9 millió pixelt) jelent, a nagyobb, 16-os (számszerűen 16,2) hüvelykesnél pedig 3456x2234-as felbontást (7,7 millió pixel). Mindkét esetben a szokásostól eltérő, már említett 14:9-es képarányról van szó, amit számítógépeknél mindeddig nem alkalmaztak. A váltásban vélhetően az motiválta az Apple-t, hogy a kevésbé széles kijelzők jobb felhasználói élményt nyújthatnak bizonyos, vertikális scrollozást sűrűn kívánó munkafolyamatoknál (pl. kódolásnál).
A képarány mellett a panel felépítése is változott, hisz az iPad Prók utána a MacBook Prók is Liquid Retina XDR néven marketingelt paneleket. A háttérben ez mini-LED technológiát takar, amely háttérvilágítását sokezer darab, külön vezérelhető LED biztosítja. Ily módon megvalósítható az úgynevezett local dimming, vagyis az egyes fényforrások csoportjának fényereje függetlenül szabályozható. A mini-LED-nek hála a kontrasztarány 1 000 000:1-re, a fényerő pedig 1000 nitre nőtt, 1600 nites csúcsérték mellett.
A Liquid Retina XDR kijelzővel kézen fogva jött át a MacBook Prókba a folyékonyabb megjelenítést ígérő ProMotion technológia. A marketing mögött magasabb, maximum 120 hertzes képfrissítés húzódik. Ahogy az iPhone-oknál, úgy itt sem járatja feleslegesen maximumon a panelt a rendszer, kompenzálva a magasabb csúcsértékből eredő többlet fogyasztást. Felhasználástól függően végeredményben akár hatékonyabb is lehet az üzem, amennyiben ritkábban nyúlunk a géphez, vagy azon egy sztenderd, alacsonyabb képkockaszámú (25-30 fps) mozgókép lejátszása megy. Az Apple megjegyezte, hogy a macOS lehetőséget nyújt az alacsonyabb képfrissítési érték fixálására, bizonyos alkalmazások ugyanis nem működnek tökéletesen 120 hertz mellett.
A megváltozott képarány, illetve az ezzel együtt elvékonyított kávák egyik hátulütője, hogy az iPhone-ok után a MacBook Próknál is felbukkant a notch, azaz a kijelző felső széléről belógó kis szigetecske. Itt kapott helyett az immár Full HD felbontású webkamera, amely az ígéret szerint minden szempontból előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Ahogy az iOS-t, úgy a macOS-t is felkészítette a notch-ra az Apple, kérdés azonban, hogy a harmadik féltől származó appoknál mennyire lesz zavaró a belógó kis folt.
Végül, de nem utolsó sorban a portok: Az új MacBook Prók oldaláról rég nem látott ismerősök köszönnek vissza. Ismét megtalálható a sokak által hiányolt MagSafe, melynek harmadik generációja új csatlakozót kapott. Fontos azonban, hogy a friss notebookokat továbbra is fel lehet tölteni a sztenderd USB-C porton keresztül, ami a kompatibilitás megőrzése szempontjából remek hír. Ugyancsak üdvözlendő, hogy az Apple mellékel egy USB-C-MagSafe 3 kábelt a gépek dobozában a 67 vagy 96 wattos töltő mellett, melyekkel egyébként immár a gyorstöltés is támogatott.
A MagSafe és az összesen három darab USB-C mellé a HDMI (2.0), sőt, az SD(XC) kártyaolvasó is visszakerült, miközben a jack aljzat szerencsére megmaradt. Mindez közel teljes hátraarcot jelent a bő 5 éve megjelent, szinte kizárólag USB-C portokat kínáló MacBookokhoz képest. Az Apple a felhasználói visszajelzésekkel magyarázza az időutazást, ha viszont rosszmájúak akarunk lenni, nem zárhatjuk ki, hogy anno azért tüntették el az aljzatokat, hogy azt később visszaadhassák, motiválva a következő vásárlást. Bármi is álljon a háttérben, az új MacBook Próknák ezen a téren már nincs szégyellni valójuk, a különféle adaptereket és átalakítókat gyártó cégek legnagyobb bánatára.
Mindezért azonban igencsak mélyen zsebbe kell nyúlni: A legolcsóbb, 14 hüvelykes új MacBook Pro idehaza bruttó 880 000 forintról indul, melyben M1 Pro processzor, 16 gigabájt memória, valamint 512 gigabájtos SSD van. A felső határ pedig szinte a csillagos ég, a legerősebb, 16 hüvelykes kiépítés (M1 Max, 64 GB RAM, 8TB SSD) ugyanis potom 2 520 000 forintba kerül. Az új gépeket jövő héten kezdi el szállítani az Apple.