Alaposan megújul az épp 5 éves AMD Ryzen

Bár az első Ryzen processzorok 2017 februárjában jelentek meg, az AMD pár hónappal korábbról datálja a jubileumot. Bár erről a vállalat nem beszélt korábban, az első lapka 2016 októberében érte el a tape-out fázisát, vagyis a chipdizájn terveit ekkor véglegesítették a mérnökök, majd ezt követően kezdődhetett a gyártás. Utólag visszatekintve meglehetősen simán vette az akadályokat az addig botladozó cég, hisz fél év múlva már a boltok polcain voltak a processzorok.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A születésnap alkalmából az AMD felelevenítette, hogy mekkora lökést adott a PC-piacnak új alapokra helyezett fejlesztése. Az első Ryzenek megjelenéséig az Intel évről-évre minimális fejlődést kínált a vásárlóknak. A magszám hosszú évekig stagnált, miközben a szálankénti tempó is csak legfeljebb 5-15 százalékkal emelkedett az egyes generációkkal. A tyúklépésekben megírt ütemterv mögött az Intel egyeduralma állt, amely teljes irányítása alatt tartotta a PC-piacot.

Ebbe a kényelmes helyzetbe tenyerelt bele Ryzen processzoraival az AMD, amely konkurense korabeli termékeihez képest lényegesen olcsóbban kínált hasonló, vagy esetenként akár jobb teljesítményt. A Ryzenekkel a mainstream piacra is elhozta a négynél több processzormagot az AMD, azóta pedig már tizenhat magnál jár az AM4-es platform. Ami a magszámnál fontosabb, hogy hosszú évek után a PC-piacon ismét fellángolt a verseny. A rangsort jelenleg épp a Ryzenek vezetik, habár az Intel teljes gőzzel azon dolgozik, hogy visszaszerezze a technológiai vezetőhelyet és az elmúlt pár évben elvesztett piaci részesedést.

2022 az újdonságok éve lesz

A Ryzen első négy generációjának sikerei nem csak a piacot rázták fel, de az AMD-t is megerősítették. Az évekig a csődközel szélén táncoló vállalat ma már saját korábbi bevételrekordjait döntögeti, miközben stabilan nyereséges. Ennek hála kutatásra és fejlesztése is lényegesen több jut, ezt kihasználva pedig az AMD igyekszik egyre versenyképesebb termékekkel előállni.

A Ryzenek, vagyis a kliensprocesszorok piacán jövő év elején várható újabb processzor a Zen 3+-ként is emlegetett fejlesztés formájában. Ahogy azt a a vállalat már korábban részletezte, legújabb megoldásával egy nagyobb, 64 megabájtos kapacitású SRAM lapkát helyez a Zen 3-as magokat tartalmazó CCD lapkára, 3D tokozási eljárással.

Ezzel az apró, mindössze 36 mm² területű lapka kapacitása kvázi összeforr a processzormagok melletti harmadszintű gyorsítótáréval, 32 helyett 96 megabájtra emelve a cache méretét. Az AMD szerint az eljárással 2 TB/s-os sávszélesség érhető el viszonylag alacsony késleltetés mellett. A tervezőcég állítja, megoldása számottevő előnyt eredményezhet a konzumer szegmensben (is). Belső mérések szerint játékokban címtől függően 4-25 százalékot hoz a gyorsítótár triplázása, átlagosan pedig 15 százalékkal kalkulál az AMD, amit a jelenlegi, vagyis az AM4-es alaplapokkal lehet majd kiaknázni.

Mindeközben az AMD gőzerővel dolgozik a lassan ugyancsak 5 éves AM4 platform utódján, az AM5-ön. Robert Hallock, a chiptervező marketing menedzsere elárulta, hogy a korábbi pletykákkal ellentétben az új platform a DDR5-ös memóriaszabvány mellett a PCI Express 5.0-t is támogatni fogja. Hallock továbbá megerősítette, hogy a Socket AM5 kompatibilis marad az AM4-re tervezett processzorhűtőkkel.

A foglalatcseréről nem beszélt a menedzser, a korábbi szivárgások alapján viszont borítékolható, hogy a hosszú évek óta alkalmazott PGA tokozást helyét az Intelnél (is) alkalmazott LGA veszi át. Ezzel a processzor tokozásáról elköltöznek a jelenleg használatos tűszerű érintkezők. A lépés hátterében jelentősen megnőtt érintkezőszám állhat. A pletykák szerint az AM5 foglalatba 1718 darab érintkezőt tervezett az AMD, amely mintegy 29 százalékkal múlja felül az AM4 1331 darab érintkezőjét.

Az AM5-ös foglalatba két fejlesztés is érkezhet jövőre. Az alapvetően notebookokhoz tervezett Rembrandt kódnevű processzort mutathatja be korábban az AMD, habár egyelőre nem világos, hogy asztali processzor formájában mikor kerül piacra a lapka. A holland festőművészről elkeresztelt termék Zen 3+ CPU-architektúrát kínál majd, várhatóan legfeljebb nyolc darab mag formájában. Ennél fontosabb, hogy az utóbbi néhány generációnál látványosan elhanyagolt GPU-t végre tisztességesen kigyúrhatja az AMD. A grafikus egység a videókártyák formájában már piacon lévő, versenyképes Navi 2 architektúrára épül. Utóbbival kézen fogva jelenik meg a DDR5 (és LPDDR5) támogatás, amely jelentősen növeli a processzor számára (beleértve az integrált GPU-t is) elérhető sávszélességet.

A Rembrandtnál érdekesebb lehet a Raphael, amely elsőként veti majd be a Zen 4 magokat. Korábban kiszivárgott információk szerint a TSMC 5 nanométeres csíkszélességére tervezett mikroarchitektúra 20 százalék feletti IPC növekedést hoz, vagyis azonos órajelet feltételezve ennyivel lehetnek gyorsabbak a Zen 3-as modelleknél a CPU. A gyártástechnológiai váltásnak hála a hatékonyság, pontosabban a teljesítmény/fogyasztás mutató 50 százalékkal nőhet, miközben a mikroarchitektúra az AVX-512 utasításkészlet támogatását is elhozza.

A CPU-s chiplet (CCD) mellett az I/O lapka csíkszélessége is változik. A jelenlegi 12 nanométeres eljárás helyett 6 nanométeren készülhetnek a központi chipek, amely disszipációban és a hatékonyságban egyaránt számottevő előrelépést eredményezhet. Az új központi lapkába épített memóriavezérlő a DDR5-5200 szabványú modulok mellett három NVMe SSD egyidejű kezelésére is képes lesz. Az ugyancsak új 600-as sorozatú chipsetnek hála 28 darab PCIe 4.0 sávot kínál a platform az USB4 támogatás mellett.

Az AMD egyelőre nem árulta el, hogy az AM5-ös platform, illetve a Raphael mikor kerülhet piacra. Jelen állás szerint 2022 harmadik vagy negyedik negyedéve tűnik valószínűnek, tekintve, hogy a DDR5-ös memóriák ára még jó néhány hónapig bőven a fájdalomküszöb felett mozog majd.