Írország elfogadja a globális minimumadót
Egy nappal az OECD-országok témában folytatott megbeszélése előtt elfogadta Írország a globális minimumadó intézményét, melynek eredményeként az ország uniós szinten rendkívül kedvező társasági adója a kiugróan nagy árbevételt elérő cégek számára 12,5%-ról 15%-ra nőhet.
Beadta a derekát Írország, melynek pénzügyminisztere csütörtökön közölte, elfogadja a 15%-os globális minimumadót, melyre az OECD országok két kivétellel (Írország és Magyarország) igent mondtak idén júliusban. Az ír kormány döntése alapján Írország korábbi adóparadicsom-státusza megszűnhet, de egy gumiszabálynak köszönhetően aligha kell arra számítani, hogy a multik tömegesen költöznének át más, számukra kedvezőbb adórendszert kínáló uniós tagállamba.
Az elmúlt évtizedekben Írország az alacsony szinten megállapított társasági adónak köszönhetően számos multinacionális nagyvállalat, köztük az IT-szektor prominens szereplőinek is az európai hídfőállásává válhatott, az óriási, milliárdos forgalmat bonyolító amerikai multik szinte kivétel nélkül itt nyitották meg európai központjukat.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A BBC által kigyűjtött adatok szerint az adóemelés mintegy 1500 külföldi céget érinthet majd az országban, melyek összességében nagyjából 400 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Az egyik legelső amerikai cég, mely Írországba helyezte európai főhadiszállását, az Apple volt, mely 1980-ban hozta létre helyi leányvállalatát, a Google 2003-ban, a Facebook pedig 2008-ban, azaz lényegében a tevékenységük kezdetekor jelent meg az országban.
A döntés kapcsán Paschal Donohoe pénzügyminiszter közölte, a megállapodás elősegíti majd a digitalizáció korszakával kapcsolatos adózási kihívások hatékony megoldását, ezzel együtt kormánya biztos benne, hogy az adóemelés ellenére továbbra is vonzó befektetési célország marad majd Írország. Az írek számára ugyanakkor komoly kiskapu lehet, hogy a 15%-os társasági adóból jelentős kedvezmény adható azoknak a cégeknek, melyek nagyobb összegeket fektetnek be az országban.
Ezzel együtt is pénzügyminisztérium arra számít, hogy az ország költségvetéséből évente nagyjából kétmilliárd eurót vonnak majd el az új adójogszabályok. Ez elsőre némileg meglepő lehet az adóemelés fényében, azonban érdemes tudni, hogy a változások leghangsúlyosabb része inkább az, hogy az új adózási rendszerben a cégeknek minden olyan országban kell majd társasági adót fizetniük, ahol tevékenységüket gyakorolják, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e ott bármilyen képviselettel. Ezáltal jelentősen csökken a lehetősége, hogy az olyan nagyvállalatok mint a Facebook vagy a Google, a helyi piacokon megszerzett bevételeiket adózás nélkül továbbítsák adóparadicsomokba.
Az új adózási keretrendszert az utolsó részletek tisztázását követően ültethetik át a csatlakozó országok saját jogrendjükbe, így az adóváltozásra a várakozások szerint legkorábban 2023-ban számíthatnak az érintett cégek.