Az üzemidő az iPhone 13-ak legnagyobb dobása

A tavalyi koreográfiához hasonlóan most is négy iPhone-t mutatott be az Apple: a két alapmodell mellé két Pro variáns társult. A termékek javarészt azonos alapokra épülnek, ami a készülékdizájnnál kezdődik. A tavaly visszahozott szögletes formaterv maradt (és várhatóan még fog is pár évet), akárcsak a kijelzők és a készülékek méretei. Az idei modellekkel csak az iPhone X-nél bemutatott notch, vagyis a képernyőbe vágott felső rész területe csökkent. A tervezők 20 százalékkal szabták kisebbre a belógó területet, melyre az előlapi kamera, valamint a Face ID szenzorai miatt van szükség. A képek alapján a kávához nem nyúlt az Apple, maradt a panel körüli viszonylag széles sáv, amit csak még inkább kiemelnek a készülékek határozott élei.

Az arcalapú biometrikus azonosítással, azaz a Face ID-val kapcsolatban nem említett fejlesztéseket az Apple. Pár hete felreppentek olyan pletykák, hogy az új készülékekkel megoldják a maszkos arcfelismerést, ám egyelőre úgy fest, erre végül nem került sor. A Touch ID-vel kapcsolatos információk azonban (sajnos) igaznak bizonyultak: Az Apple továbbra sem hozta vissza a számos esetben kényelmesebb azonosítási módot. Sem a képernyő, sem pedig a bekapcsológomb alá nem került ujjlenyomat-olvasó.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az elmúlt hetek és hónapok pletykával kapcsolatban az is megállapítható, hogy a nem rég emlegetett műholdas kapcsolat (vészhívás funkció) szintén kimaradt, így ennek implementálása már csak jövőre történhet meg. Utóbbiakkal szemben pozitív, hogy a vezetékes töltés és adatkapcsolat útját nem vágta el az Apple, hisz megmaradt a készülék alján húzódó aljzat, habár az továbbra is Lightning szabványú. A töltéssel kapcsolatban egyébként semmilyen fejlesztést nem említett a bemutató, így a pár éve pletykált kétirányú vezeték nélküli töltés továbbra sem került be a készülékekbe.

Akkor mégis mit adott nekünk idén az Apple?

Az alapmodellek, vagyis a 6,1 hüvelykes iPhone 12s 13, valamint az 5,4 hüvelykes iPhone 12s 13 mini esetében a kisebb notch mellé fejlettebb OLED kijelző került. Ez jelen esetben inkrementális fejlesztéseket takar, melyeknek köszönhetően 28 százalékkal 800 nitre nőtt a kültéri maximális fényerő, amihez HDR módban 1200 nites érték társul. Ezzel együtt a panel hatékonyabb működést biztosít, mely alacsonyabb disszipációt (fogyasztást) jelent.

Szinte már tradicionálisan frissült a készülékek processzora. Az iPhone 13-akba egységesen az A15-ös chip került, mely a termékek többi pontjához hasonlóan inkrementális fejlesztésnek tekinthető. Jelen esetben az Apple-nek lehet mentsége, gyártástechnológiában ugyanis tavalyhoz képest igencsak szerény volt a mozgástér. A lapka a TSMC 5 nm+ (vagy N5P) csíkszélességére épül, mely a 2020-ban debütált 5 nanométer ráncfelvarrásának tekinthető. Az eljárás néhány kisebb módosításnak hála körülbelül 7 százalékkal magasabb tranzisztorteljesítményt, illetve 15 százalékkal alacsonyabb disszipációt kínál.

Az Apple chiptervező gárdájának ebből kellett kipréselnie a legtöbbet, és bár szakmai kompetenciából garantáltan nincs hiány a divíziónál, a fizikai korlátokat még Cupertinóban sem tudják átlépni. Nem csoda, hogy a 2+4 CPU-magos A15-nél mélyen hallgattak az elődhöz mért gyorsulás mértékéről, ami vélhetően nem lehet sokkal nagyobb 10 százaléknál. Ehelyett rendhagyó módon egy meg nem nevezett androidos konkurens volt a referencia, amelyhez képest a CPU "akár" 50, a GPU pedig akár "30" százalékkal lehet gyorsabb. Nagyobb mozgástér híján valamely gyorsítótár kapacitását duplázták, eggyel nőtt a GPU-s feldolgozók száma, illetve átdolgozta az integrált képfeldolgozót (ISP), a kijelzőmotort, illetve a videók dekódolásához és kódolásához használt fixfunkciós egységeket a mérnöki gárda. Mindezzel együtt az A15 hatékonyabb működést ígér viszonylag szerény gyorsulás mellett. (Utóbbi pontos mértéke a független tesztekből derül majd ki.)

A processzor mellett az okostelefonok másik fontos chipje, a modem is frissült. Bár ennek pontos típusáról az Apple mélyen hallgat, itt minden bizonnyal a Qualcomm Snapdragon X60 rádiós egységről van szó. A tavalyi iPhone-okban található X55-höz képest az újabb chip legfőbb előnye, hogy az X60-nal szerelt készülékek lényegében a világ bármely pontján képesek az 5G-s hálózatokra csatlakozni, függetlenül attól, hogy milyen frekvenciasávban üzemelnek azok - illetve képes ezek kapacitását összefogni. Az Apple vélhetően erre utalt bemutatójában azzal, hogy az iPhone 13 már összesen 60 ország 200 különféle 5G-s hálózatával képes működni, habár a milliméteres hullámhosszú (mmWave), akár több gigabites sávszélességre képes kapcsolatot továbbra is csak az amerikai piacra szánt iPhone modellek támogatják.

Az X60 minden spektrumban támogatja a vivőaggregációt (Carrier Aggregation, röviden CA), amely a tartomány hatékonyabb kihasználása mellett elméletileg akár 7,5 Gbps letöltési és 3 Gbps feltöltési sávszélesség elérését is jelentheti. A modem a 4G-re épülő 5G non-standalone, valamint a jövőben kiépülő 5G standalone rendszerekkel egyaránt kompatibilis. Ennek értelmében a VoLTE utódjának tekinthető VoNR, illetve már az 5G Dual SIM is támogatott. Utóbbival kapcsolatos fejlesztés, hogy az iPhone 13-ak a piacon elsőként támogatják a Dual eSIM-et, vagyis a készülékek már két eSIM-met is képesek egyidőben használni. (Az eSIM idehaza a Telekom mellett már a Vodafone kínálatában is elérhető.)

Kamera, kamera, kamera!

Nem számít meglepetésnek, hogy idén is továbbfejlődtek a készüléken található kamerák, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások. Mindez annak fényében nem csoda, hogy még mindig ezen a területen a legkönnyebb (a szó szoros értelmében vett) szabad szemmel is jól látható fejlődést elérni. Az Apple becsületére legyen mondva, hogy a 12 megapixeles képpontszám évek óta nem emelkedett, vagyis a vállalat elsősorban nem marketingben próbálja felülmúlni a konkurenseket.

Az alapmodellek, vagyis az iPhone 13 és 13 mini esetében (is) mindkét hátlapi kamerához hozzányúlt az Apple. Az alapértelmezett széles látószögű (26 mm, f/1.6) egységnél ez vadiúj képérzékelő lapkát jelent, amely az ígéret szerint 47 százalékkal több fényt képes hasznosítani. Mindehhez egy fejlettebb, szenzormozgatásos képstabilizátor, illetve egy 7-tagú lencse társul, amely bármilyen fényviszony mellett láthatóan jobb minőségű felvételeket nyújt. A kettes számú, ultraszéles látószögű (13 mm, f/2.4) kamera kisebb fejlesztésen esett át, ami ugyancsak a képérzékelőlapkát érintette, mely az Apple szerint gyorsabb lett.

Az új kamerarendszer nagy durranásaként egy többségében szoftveres fejlesztésen alapuló funkciót, a Cinematic Mode-ot harangozta be az Apple. Ez az előző években portré módként megismert mesterséges mélységélességet ülteti át videózásba, mellyel filmes hatású mozgóképek készíthetőek. Az iOS képes automatikusan fókuszt váltani, illetve ennek megfelelően elmosni a hátteret, miközben a felvétel során a felhasználó is módosíthat egyes beállításokat.

Az alapmodellek, vagyis az iPhone 13 és 13 mini újításai ezzel szinte ki is merültek. Az öt új színárnyalat mellett azonban van még két üdvözlendő változás: a legkisebb modellek tárkapacitását 128 gigabájtra duplázta az Apple. Ennél is jobb hír, hogy a különféle optimalizációk (kijelző, processzor), valamint a nagyobb akkus kapacitásnak hála az iPhone 13 mini üzemideje másfél, az iPhone 13-é pedig kettő és fél órával nőtt. Ezzel a készülékek valószínűleg (de az iPhone 13 szinte biztosan) az üzemidős rangsor élmezőnyébe ugranak majd.

A kártyafüggetlen iPhone 13 bruttó 335 000, az iPhone 13 mini ára pedig 295 000 forintról indul. Az összegek rendre 15 000 és 5000 forinttal alacsonyabbak az elődök kezdőárainál, a magas infláció és a szűkös chipellátás tehát egyelőre nem jelent meg az iPhone-ok árcéduláiban. (Az amerikai dolláros árak nem változtak.) Az Apple némi árleszállítás mellett a tavalyi modelleket is a piacon hagyja, így az iPhone 12 már bruttó 290 000, az iPhone 12 mini pedig 250 000 forintért megvásárolható.

És mivel több a Pro?

A két iPhone 13 Pro modellt az elődöknél látott módon differenciálta az Apple, kisebb különbségekkel. Utóbbi rendhagyó módon a processzort is érinti, az A15-be került eggyel több GPU-mag ugyanis kizárólag a Pro modelleknél aktív. Ennél szembetűnőbb különbséget rejt a kijelző, ami a korábbi pletykáknak megfelelően megkapta az iPad Próknál megismert, folyékonyabb megjelenítést ígérő ProMotion technológiát.

A marketing mögött magasabb, maximum 120 hertzes képfrissítés húzódik. Bár a bemutató erről nem tett említést, ezt vélhetően LTPO kijelzőtechnológiával oldotta meg az Apple, melynek hála adaptívan, egészen 10 hertzig csökkenhet a frissítés. Ezzel a készülék nem járatja feleslegesen maximumon a panelt, így az alacsonyabb értékek kompenzálhatják a 120 hertzből eredő többlet fogyasztást. Felhasználástól függően végeredményben akár hatékonyabb is lehet az üzem, amennyiben ritkábban nyúlunk a kijelzőhöz, vagy azon egy sztenderd, alacsonyabb képkockaszámú (25-30 fps) mozgókép lejátszása megy. A dinamikus, magasabb frissítés mellett a panel maximális fényereje is nőtt: az 1000 nit 25 százalékos javulás az iPhone 12 Prók csúcsértékéhez képest. A magasabb képfrissítéssel szemben az "Always On" kijelzős pletykák végül hamisnak bizonyultak, vagyis a folyamatosan aktív képernyő opciója végül nem került be a Pro készülékekbe.

A kijelző mellett a hátlapi kamera jelenti az iPhone 13 Pro (és Pro Max) modellek másik kiemelhető előnyét. A plusz egy kamera már nem meglepetés, az viszont igen, hogy bemutatóban látott számok alapján nincs átfedés az alapmodelleknél látott egységekkel. A Pro modellek széles látószögű kamerája egy hajszállal nagyobb fényerővel (f/1.5) és nagyobb pixelekkel dolgozik, melynek hála gyenge fényviszonyok között lényegesen jobban teljesíthet a készülék.

Az ultraszéles látószögű kameránál még nagyobb az eltérés: a fényerő számottevően nagyobb (f/1.8), illetve az optika eggyel több tagból áll, miközben itt is megjelent az autófókusz. A telefotó kamerához ugyancsak komolyabban hozzányúltak a tervezők: a korábbi modellek 52 és 65 milliméteres lencséjét egy 77 milliméteres optika váltotta, amely ezzel (a széles látószögűhöz) képest háromszoros optikai zoomot kínál, immár makró üzemmód mellett. A tavaly megjelent LiDAR (Light Detection and Ranging) természetesen megmaradt, aminek köszönhetően gyorsabb és pontosabb fotós-videós fókusz érhető el.

A fejlettebb kijelzővel, illetve a hátlapi kamerák körüli különbségekkel szinte teljesen kipipálhatóak az alapmodellek és a Prók közötti különbséget. A drágább modellek háza alumínium helyett továbbra is rozsdamentes acélból készül, illetve a Pro modelleknél az Apple negyedik opcióként bedobta az 1 terabájtos háttértárat, ami vélhetően eddig csak keveseknek hiányzott. Minden bizonnyal többen örülnek annak, hogy az iPhone 13 Pro és Pro Max készülékek üzemideje is jelentősen nőtt: előbbi 1,5, utóbbi 2,5 órával húzhatja tovább egyetlen töltéssel. Ezzel a iPhone 13 Pro Max jó eséllyel indulhat majd az üzemidős megmérettetések dobogós helyeiért. Néhány éve még joggal érte kritikák tucatja az iPhone-ok üzemidejét, amit látszólag komolyan vett az Apple, hisz mostanra úgy fest, sikerült teljesen ledolgozni a hátrányt.

Végül, de nem utolsó sorban az árazás: a 128 gigabájtos iPhone 13 Pro bruttó 425 000, a Pro Max pedig 465 000 forintról kezd, amely összegek egyaránt 15 000 forinttal alacsonyabbak az iPhone 12 Prók induló árainál. Az 1 terabájtos opciónak hála viszont minden eddiginél drágábban, mintegy bruttó 681 000 forintért is lehet már iPhone-t vásárolni az Apple-től.