Ha nem jön elég digitális nomád, bajban leszünk

Régóta köztudott tény, hogy a magyar digitális szektor akut munkaerőhiányban szenved, miközben a munkavállalók, illetve a mikro-, kis-, és középvállalati szektor kompetenciája vagy felkészültsége finoman szólva hagy némi kívánnivalót maga után. A szakemberhiány rövid távú enyhítése irányába tett fontos lépéseket a kormány a nyáron azzal, hogy megkezdte az ún. "digitális nomádok" magyarországi letelepedését megkönnyítő jogszabályi környezet kialakítását. Ennek kapcsán beszélgettünk a legnagyobb hazai szakmai szervezet, az IVSZ főtitkárával, Tajthy Krisztinával.

Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről érkező külföldi munkavállalók itthoni foglalkoztathatóságának megkönnyítését biztosító kormányrendelet, illetve a Digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozásról szóló kormányhatározat megszületése azt jelzi, hogy a magyar kormány felismerte: a fejlett digitális technológiák alkalmazásában jártas munkavállalók hiánya súlyosan korlátozza a digitális gazdaság, ezen keresztül pedig a teljes nemzetgazdaság versenyképességét - vélik az IVSZ-nél.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A szervezet szerint a külföldi munkavállalók magyarországi letelepedésének könnyítésével, illetve magyarországi jelenlétük elősegítésével nem csupán a digitális gazdaságot bénító munkaerőhiány enyhíthető, hanem a nemzetközi startup vállalkozások számára is vonzóbbá tehető Magyarország, ahol egyfajta uniós hídfőállást alakíthatnak ki. A külföldi szakemberek hazai letelepedése emellett élénkítené a vendéglátást és az idegenforgalmat, ezzel hozzájárulhatna a teljes nemzetgazdaság gyarapodásához

Az alapvetően nemes célok ellenére a szakképzett munkaerő kiáramlását nem lehet megakadályozni:

Nem cél és nem látszik reális lehetőségnek, hogy Magyarországra több digitális szakember jöjjön, mint amennyi magyar szakember távozik külföldre. Ugyanakkor rövid távon enyhítheti az akut szakemberhiányt, ha külföldi munkavállalóknak megkönnyítjük egy speciális vízum megszerzésének lehetőségét. Ezt teszik jelenleg több európai országban, éppen ezért fontos, hogy ne kerüljünk e téren versenyhátrányba.

-mondta el a HWSW-nek Tajthy. A külföldi szakemberek magyarországi alkalmazása kapcsán a szervezet hangsúlyozza, annak nem elsősorban idegenrendészeti kérdésnek, sokkal inkább versenyképességi kérdésnek kell lennie.

DIGITÁLIS NOMÁDOK AZ IVSZ SZERINT: Azok a magas hozzáadott értékű tevékenységeket végző szakemberek, akik munkájukat digitális eszközök és csatornák segítségével bármilyen helyszínről el tudják végezni. Egy digitális nomád jellemzően projektjellegű munkákat végez, és sokszor több projekten is dolgozik párhuzamosan - többnyire nem alkalmazotti státuszban. 

Az IVSZ álláspontja szerint a hiányszakmák esetében jelentős gyakorlati segítség lenne a minősített foglalkoztatók számára, ha a külföldi munkavállalókat 90 napig akár munkavállalási engedély nélkül is alkalmazhatnák. A minősített foglakoztatók számára a szervezet szerint lehetővé kell továbbá tenni e szakemberek folyamatos távmunkában történő alkalmazását ugyancsak egyszerűsített adminisztrációs feltételek mellett.

Az Európán kívülről érkező digitális nomádok elhelyezkedését a szakmai elképzelések szerint jelentősen megkönnyítené egy “digitálisnomád-igazolvány” vagy “digitálisnomád-vízum”, amelynek kiváltását ők maguk kezdeményezhetnék ahhoz, hogy Magyarországon futó digitális projektekben is közreműködhessenek. Az elektronikusan igényelhető fenti igazolványt vagy vízumot a külföldi munkavállalók családtagjaira is szükséges lehet kiterjeszteni a szakma álláspontja szerint.

Hogy pontosan mely országokból érkezhetnek a digitális nomádok Magyarországra, azt jelenleg legfeljebb csak tippelni lehet.

A környező, nem EU-s országokból például várható érdeklődés, és személy szerint úgy gondolom, hogy erősebb lesz az indiaiak jelenléte a magyar munkaerőpiacon

-mondta el Tajthy, hozzátéve, hogy a vízumok kiadását követően lehet majd részletesebb statisztikákat látni a program működésének hatásáról a munkaerő-összetételt illetően.

Az IVSZ szerint elengedhetetlen, hogy a “külföldi” és “belföldi” digitális nomádok ne legyenek megkülönböztetve, vagyis a magyar származású, állampolgárságú  digitális szakemberekre is terjedjenek ki az adminisztratív terheket csökkentő és egyszerűsített eljárások, adózási lehetőségek. Ezzel a szervezet szerint elejét lehetne venni annak, hogy a hazai vállalkozások elől a technológiai óriáscégek elszipkázzák a tapasztalt digitális munkaerőt.

A probléma egyébként távolról sem csak Magyarországot érinti, ám az EU-n belül is más-más megoldást találnak rá a tagállamok:

Forró téma a digitális nomádok csábítása világszerte, de azt nem gondoljuk, hogy lenne olyan példa, amelyet mindenképpen követni kellene. Spanyolországban több mint harminc település részvételével megalakult a digitális nomádokat fogadó települések hálózata, ott elsősorban a vidék elnéptelenedésének megállítása a katalizátor. Horvátország és Görögország adómentességet kínál, az ő megközelítésük már sokkal inkább lehet érdekes Magyarországnak

-tette hozzá a főtitkár.

A digitális munkaerő Magyarországra történő csábításának fontos eleme a digitálisnomád-igazolványhoz/-vízumhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó startup-vízum, illetve az ehhez kapcsolódó gyorsított cégalapítási eljárás lehetőségének megteremtése is, amely megkönnyítené a startupok hazánkba települését és/vagy operációjának magyarországi kiterjesztését.

Az IVSZ-nél úgy vélik, ez nem pusztán magas hozzáadott értékű új munkahelyek megteremtését vonná maga után, hanem jó eséllyel az érintett cégek szellemi termékeinek és szabadalmainak számszerű gyarapodását is.