Hétéves okostelefon-életciklust akar Németország
Az Európai Unióban 2023-ban hatályba lépő, az okostelefonok és tabletek életciklusát jelentősen kiterjesztő kötelező érvényű rendelkezésekhez képest is szigorúbb szabályozást kíván keresztülvinni az uniós döntéshozókon Németország.
Elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva szigorúbb szabályokat próbál elfogadtatni az Európai Bizottság illetékeseivel Németország az okostelefonok és tabletek életciklusa kapcsán. Az EU legerősebb gazdasága az érintett termékkör esetében hétéves cserealkatrész-biztosítási és rendszerfrissítési kötelezettséget írna elő a gyártók számára, mely kettő (okostelefonok esetében), illetve egy (tabletek esetében) évvel meghosszabbítaná az Európai Unióban várhatóan 2023-ban hatályba lépő, hasonló célú rendelkezésben szereplő kötelező határidőket.
A német kormány elképzelései az operációs rendszerek frissítési ciklusával kapcsolatban alapvetően nem térnek el a Bizottság terveitől, azaz az öt vagy hétéves frissítési ciklus kizárólag a biztonsági frissítésekre vonatkozna, melyek egyébként bizonyos gyártók és rendszerek esetében jelenleg teljesen rendszertelenül érkeznek a készülékekre.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A német fél további két ponton szeretne szigorúbb feltételeket szabni a gyártók számára, egyrészt az alkatrészellátást, másrészt az alkatrészárak feltüntetését illetően. Így a javaslat előírná, hogy a készülékekhez megrendelt cserealkatrészeknek öt munkanapon belül meg kellene érkezniük a javítóközpontba, emellett az alkatrészárakat a termék életciklusa elején szükséges lenne publikálni, majd ezt követően nem lehetne megváltoztatni.
A gyártók képviseletében eközben a DigitalEurope szövetség igyekszik lobbizni az enyhébb feltételek mellett. A szervezet így tartja magát ahhoz, hogy a szoftverfrissítések terén a jelenlegi általános gyakorlat, vagyis a kétéves funkciófrissítés és hároméves biztonsági frissítés elegendő, a cserealkatrészeknél pedig elég lenne az akkumulátorokra és a kijelzőkre korlátozni az elérhetőségre vonatkozó kötelezettségeket. Ez utóbbit a szervezet szerint az indokolja, hogy az okostelefonoknál és tableteknél az esetek túlnyomó részében ez a két alkatrész hibásodik meg elsősorban.
A Bizottság 2023-tól az okostelefonoknál és tableteknél is kötelezővé tenné a nagyobb háztartási eszközök mintájára az energiacímke-jelölést, ezt ugyanakkor már kezdettől fogva ellenezték a gyártók, mondván minden termék eleve a lehető legszigorúbb energiahatékonysági cél alapján készül.
A német javaslat alapvetően a PC-k esetében régóta kvázi konszenzusos szinten alkalmazott rendszert szeretné látni az okostelefonoknál is, vagyis az Android és iOS (valamint minden más, mobilos és tabletes rendszer, illetve az azokkal érkező készlékek) kapcsán a Windowsokhoz hasonló termék-életciklust feltételez.