Lassan búcsúzik a mágnescsíktól a Mastercard
Elkezdi a bankkártyákon található mágnescsík kivezetését a Mastercard. A kártyatársaság közleménye szerint a folyamat nagyjából három év múlva, 2024-ben kezdődhet, a lezárás pedig közel tíz évvel később, 2033-ban történhet meg.
Az idejét múlt mágnescsík elsőként az európai régióban tűnhet el, ahol jelen állás szerint a 2024-től kibocsátott kártyákra már nem kerül rá a felület. Ezzel szemben az Egyesült Államokban lényegesen tovább marad életben a mágnescsík. A tervek szerint az amerikaiaknál 2027-ben kezdődik a kivezetés, a 2029-től kibocsátott kártyák pedig már a mágneses felület nélkül érkeznek. Ez azt jelenti, hogy 2033-ra már egyetlen kártya hátoldalán sem lesz ott a csík, amely így nagyjából 60 év után tűnhet el teljesen.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A sok éves eltérés oka, hogy Európához képest Amerikában nagyon lassan halad a chipes átállás. Egyes elemzések szerint ezen a téren közel tíz éves a bankkártyák bölcsőjének számító USA lemaradása. Korábbi tervek szerint az átállásnak már közel hat éve, 2015 szeptemberében le kellett volna zárulnia, azonban mindmáig csak a terminálok 70-75 százaléka képes kezelni a chippel szerelt kártyákat, amely útját állja a mágnescsík korábbi kivezetésének. A vártnál lényegesen lassabb átállás mögött a hatalmas terminálbázis, illetve kártyákkal elkövetett visszaélések relatíve kisebb aránya áll.
A mágnescsík szerepét (részben) átvevő chipet 1990-ben mutatták be, melynek hála jelentősen javult a kártyás fizetés biztonsága. A két felület között ugyanakkor akad egy biztonsági szempontból érdekes összefüggés, mivel a chipes bankkártyák terjedésével ismét felütötte fejét a "shimmingen" alapuló bűnözés. Amennyiben ugyanis a kártyát kibocsátó pénzintézet nem megfelelően implementálja a rendszert leíró EMV (Europay, MasterCard, Visa) protokollt, úgy a chipből kinyerhető adatok alapján klónozható a kártya mágnescsíkja. Utóbbi nyugdíjazásával a kártyatársaság rövidre zárja a módszert, azonban a most közölt céldátumok alapján még jó néhány évig próbálkozhatnak tovább a tolvajok.
A Mastercard megjegyzi, hogy bár a chip tekinthető mágnescsík közvetlen utódjának, utóbbi években mutatott rohamos terjedésének hála az érintés nélküli (NFC-s) fizetésé a jövő. A technológia sokkal biztonságosabb, mint a mágnescsíkos fizetés, a chipes módszernél pedig nagyságrendekkel gyorsabb, kényelmesebb. Habár a felhasználók az érintés nélküli kifejezés miatt jellemzően jobban tartanak tőle, mivel az elnevezés azt sugallhatja, hogy a levegőben utazó információt könnyű megszerezni, lemásolni. Valójában viszont ez egy sokkal komplexebb és nehezebben feltörhető megoldás, mint az aggastyán mágnescsíkos technológia. A Mastercard adatai szerint az idei első negyedévben 1 milliárddal nőtt az érintés nélküli tranzakciók darabszáma, a második negyedévben pedig a globálisan végzett fizetések mintegy 45 százaléka volt ilyen típusú.
A mágnescsík alapjait még az IBM fektette le 1960 elején. A fejlesztés hatalmas innovációnak számított a bankkártya elfogadásban, addig ugyanis egy vasalószerű, úgynevezett imprinterrel rögzítették, pontosabban másolták le az emiatt dombornyomott kártyák felületét. A fejlesztésnek hála a kezdetleges módszer helyett a kártya adatait a plasztikra felvitt mágneses rétegbe kódolták, amely utat nyitott mindmáig alkalmazott, számos előnnyel bíró elektronikus fizetési rendszereknek. Érdekesség, hogy bár az mágnescsík hosszú évtizedek óta jelen van, Amerika egyes pontjain még néhány éve is alkalmazták az imprinteres módszert.