30 milliárd dollárért vehet bérgyártót az Intel

A The Wall Street Journal meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állítja, az Intel jelenleg a felvásárlási lehetőségek feltérképezésénél jár, vagyis az üzletet még nem kötötték meg. A WSJ megkeresésére a GlobalFoundries szóvivője cáfolta, hogy tárgyalásokat folytatnának az Intellel, habár az ilyen üzletek kezdeti szakaszában nem szokás megerősíteni az értesüléseket. A forrás szerint amennyiben a két félnek nem sikerül megegyeznie, a GloFo korábbi terveinek megfelelően tőzsdére mehet.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A WSJ által megszellőztetett pletyka annak fényében nem meglepő, hogy az Intel feltett szándéka meghatározó szereplővé válni a bérgyártós piacon, konkurenciát állítva a TSMC-nek és a Samsungnak. Bár a chipgyártó korábban is kínált ilyen szolgáltatást, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Az Intelt év eleje óta vezető Pat Gelsinger ugyanakkor részben a bérgyártásban látja vállalata jövőjét. Ennek oka, hogy a termelési volumen számottevő emelése hozzájárulhat az egyre növekvő kutatási és fejlesztési költségek minél gyorsabb megtérülésében. A félvezetőgyártásban ugyanis a méretgazdaságosság rendkívül fontos tényező, melynek jelentősége az elmúlt években csak még tovább nőtt. (Ez hagyományosan azt jelenti, hogy fajlagosan olcsóbb valamiből 200-at gyártani, mint 100-at.)

Gelsinger és csapata tehát már hónapok óta dolgozik az IFS-t (Intel Foundry Services), vagyis a cég bérgyártói üzletágának felvirágoztatásán. Ennek egyik első lépéseként az Intel áprilisban közölte, hogy kész kisegíteni a félvezetőhiány miatt megszorult autógyárakat. A vállalat elnök-vezérigazgatója korábban elmondta, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat azokkal a chiptervezőkkel, melyek az autóipar számára szállítanak különféle vezérlőáramköröket, célprocesszorokat, így a jövőben ezek a cégek igénybe vehetnék az Intel gyártási kapacitásait.

Az eddig többnyire PC-kbe épített processzorok gyártását végző üzemek bizonyos gyártósorainak átállítása, illetve a termelés átcsoportosítása az Intel szerint nagyjából hat-klienc hónapig tarthat, ami lényegesen rövidebb időt vesz igénybe annál, mintha új chipgyártó üzemek felhúzásával orvosolnák a problémát. A GlobalFoundries esetleges megszerzésével azonban sem a jelenlegi gyártósorokhoz nem kellene nyúlni, sem pedig új üzemeket nem kellene felépíteni. A GloFónak a németországi Drezdában, Szingapúrban, illetve New York államban (Malta, East Fishkill) is vannak üzemei. Ezekben jelenleg többek között az Intel konkurensének számító AMD-nek termel lapkákat a bérgyártó.

A két fél, vagyis az AMD és a GlobalFoundries közös múltra tekint vissza, utóbbi ugyanis az AMD félvezetőgyártó tevékenységének kiszervezésével jött létre még 2009-ben. Az alapítást követően az Egyesült Arab Emírségekben székelő Mubadala állami befektetési alap többségi tulajdonos volt az AMD mellett, majd a pedig később megvásárolta a chiptervező részesedését. Az elmúlt lassan 10 évben a GlobalFoundries komoly befektetéseket eszközölt. A cég elsőként felvásárolta a szingapúri Chartered Semiconductort, ezt követően pedig az IBM félvezetőgyártó üzletágát is megszerezte.

A milliárdos költések ellenére azonban mindez idáig nem sikerül igazán maradandót alkotni. A fejlesztések rendre csúsztak, majd amikor végül elkészültek, rendszerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek egyik következménye, hogy a vállalat pár éve kénytelen volt licencelni a Samsung által kifejlesztett 14 nanométeres FinFET technológiát. A sorozatos kudarcok után a bérgyártó három éve bejelentette, hogy kiszáll a csíkszélességversenyből, azaz felfüggeszti 7 nanométeres, illetve annál fejlettebb gyártástechnológiáinak fejlesztési és kutatási munkálatait. A vállalat akkor azt állította, hogy a jövőben inkább az egyszerűbb, kevésbé kockázatos, egyedi(bb) technológiákra szeretne fókuszálni.

2015 novemberében egyszer már felmerült a GlobalFoundries értékesítése. Ezt követően 2019 őszén hozta le a BusinessKorea, hogy ismét napirenden van az értékesítés lehetősége. A hírportál korabeli értesülései szerint a vállalat részvényeinek nagyjából 90 százalékát birtokló ATIC szabadulni akart a bő egy évtizede szinte folyamatosan bukdácsoló bérgyártótól. A jelenleg harmadik helyen álló, mindössze 7-8 százalékos piaci részesedéssel rendelkező vállalatra akkor állítólag a második helyezett Samsung, illetve az ugyancsak dél-koreai, de bérgyártással nem foglalkozó SK Hynix is érdeklődött.