A kassza nem vész el, csak átalakul – Budapesten!
Gőzerővel zajlik az egyre okosabb és biztonságosabb önkiszolgáló kasszák és vásárlási élmény fejlesztése: a Tesco dedikált IT fejlesztői divíziója, a Tesco Technology Budapesten teszi le a kényelmes és minden fél számára kockázatmentes bolti és online vásárlás alapjait, még idén 40 ezerre növelve a saját szoftverét futtató önkiszolgáló kasszáinak számát.
A legtöbbeknek a Tesco nevét hallva nem a robusztus informatikai fejlesztések ugranak be elsőre - ez azonban a jövőben változhat, az áruházláncnál ugyanis már egy sor innovatív megoldás a csőben van, amelyekkel gyorsabbá, kényelmesebbé és nem utolsó sorban biztonságosabbá tennék a bevásárlás folyamatát - mind a vásárlók, mind pedig a vállalat számára.
Ehhez a Tesco ráadásul már jó ideje nem külső beszállítókra támaszkodik: a cég számára nyolc évvel ezelőtt világossá vált, hogy a különböző, harmadik felektől beszerzett rendszerek kavalkádja nagyon erős kötöttséget jelent. Azok közös mederbe terelése rendkívül nehézkes volt, gátat szabott a fejlődésnek, illetve az előremutató új funkciók bevezetésének - a vállalat addig ugyanis több mint ezer, különböző partnerektől származó rendszerre támaszkodott, amelyek pókhálójában kevés tere maradt az innovációra.
SAJÁT KÚTFŐBŐL
A Tesco ezért nyolc éve létrehozta saját IT ágazatát, a Tesco Technologyt, hogy a fejlesztéseket házon belül tarthassa, ezáltal nagyobb kontrollt és egyben nagyobb szabadságot is szerezve. Mára globálisan a divízió több mint 4500 alkalmazottat foglalkoztat, akik modern technológiákat használva építik a vállalat IT infrastruktúráját. A korszerű trendeknek megfelelően a vállalat konténerizációra épít, fejlesztéseit event based microservice alapokra terelve. A cég ehhez erős Kubernetes kompetenciát épített fel, illetve az olyan, nagyvállalati környezetben alapkőnek számító technológiák mellett, mint Java, JavaScript vagy épp a C#, mára több friss, előremutató nyelv felé is megnyitotta kapuit, ilyen a Kotlin vagy épp a Go - mindezt az agilis, scrum működési elveket követve.
A globális fejlesztések nem elhanyagolható része a Tesco Technology budapesti központjában zajlik, ahol mintegy száz magasan képzett szoftvermérnök dolgozik. A budapesti HUB aktívan együtt dolgozik a többi fejlesztő csapattal, melyek az Egyesült Királyságban, Indiában és Krakkóban ülnek. Itthonról kerülnek ki egyebek mellett a Loss Prevention Team megoldásai is, amelyek az Azure felhőjében, illetve több önkiszolgáló pénztárnál is megtalálhatók (igaz, utóbbiak esetében az új fejlesztések éles üzeme egyelőre az Egyesült Királyságban működő áruházakra korlátozódik).
A csapat felel az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó kockázat felméréséért és minimalizálásáért, legyen szó online, vagy fizikai áruházban történő vásárlásról. Ehhez már több használatban lévő fejlesztés is kapcsolódik, ilyen az önkiszolgáló kasszáknál a termékek súly alapján történő beazonosítása, de az online vásárlások tartalmi elemzése is. Megszólalhat a vészharang például, ha nagy mennyiségű alkoholt rendelnek olyan címre, amelyhez kapcsolódóan a cég már azonosított csalást, vagy épp, ha elveszettként bejelentett bankkártyáról indul a tranzakció. Az online vásárlások a Tesco esetében is egyre komolyabb méreteket öltenek, a pandémia itt is hatalmas lökést adott az interneten keresztül leadott rendeléseknek: míg a világjárványt megelőzően, 2019 karácsonyán az Egyesült Királyságban heti 600 ezer rendelést kapott az áruházlánc, mára ez heti 1-1,2 millióra ugrott. A vállalat célja pedig, hogy 1,5 millióra tudja ezt az értéket felhizlalni.
MA GÉPI LÁTÁSOS, ÖNKISZOLGÁLÓ KASSZÁK, HOLNAP AUTOMATIZÁLT ÁRUHÁZ
A következő 2-3 hónapban a Loss Prevention csapata egy sor új megoldás leszállítását is tervezi, egyebek mellett az önkiszolgáló pénztáraknál gépi látásra építő rendszerek ellenőrzik majd, hogy a vásárló valóban beszkennelte-e az adott termék vonalkódját, vagy épp eltakarta azt a kezével (akár szándékosan, akár akaratlanul), amit a helyi alkalmazottaknak gyakran nehéz pontosan figyelemmel kísérni. A vállalat ugyanígy gépi látást vet majd be a súlyalapú azonosítás pontosításához az olyan esetek kiszűrésére, ha például valaki egy üveg whiskyt próbálna megvásárolni, azzal megegyező súlyú banán áráért. Ehhez kapcsolódik továbbá az egyes termékek súlyára vonatkozó tanuló adatbázis létrehozása is, amely dinamikusan változtatja a termékekhez rendelt értékeket, ha azok gyártója akár a csomagoláson vagy annak tartalmán módosít.
A különböző döntéshozatali algoritmusok is kiemelt helyet kapnak a Tesco Technology fejlesztései között. A Scan&Shop már most is elérhető megoldás az áruházakban, amellyel okostelefon, vagy az áruházban található mobil szkennerek segítségével vásárlás közben olvashatók le a vonalkódok, így hazaindulva már nem kell a kasszánál kipakolni, az önkiszolgáló pénztáraknál rögtön el is végezhető a fizetés. A fejlesztés alatt álló döntéshozatali algoritmusok utóbbi szolgáltatás finomhangolását is célozzák, azokkal a vásárlási előzmények alapján eldönthető, hogy engedélyezzék-e egyáltalán a funkciót az adott ügyfélnek (például, ha korábban többször nem olvasott le árucikkeket), vagy épp hogy az alkalmazottaknak legyen meghagyva az utólagos ellenőrzés feladata a kosárban fizetéskor.
Ez az irányvonal ráadásul jóval távolabbra mutat: a későbbiekben a vállalat a döntéshozó algoritmusokat teljesen automatizált boltok kialakítására is bevezetné, ahol elég levenni a termékeket a polcról (amelyeket kamerák, illetve a polcokba épített mérlegek azonosítanak), majd azokkal kisétálni az üzletből, a rendszer pedig automatikusan levonja az összeget a vásárló bankkártyájáról. Az ehhez szükséges fizikai beengedő- és leolvasókapuk interfészének fejlesztése is Budapesten zajlik.
A vállalat jelenleg egyébként világszerte több mint 70 ezer önkiszolgáló kasszát üzemeltet, ezekből 11 ezer futtatja a cég saját fejlesztésű szoftverét, idén pedig ez várhatóan 40 ezer kasszára bővül. Közép-Európában 2022-ben számíthatunk rá, hogy a Tesco Technology szoftvere jön majd szembe velünk a vásárlás befejeztével – ekkorra a budapesti fejlesztés végre „hazaér”. Az IT ágazat agilis működését továbbá kiválóan illusztrálja, hogy a kasszákra naponta történik deploy, azok szoftverét így a cég folyamatosan frissen tudja tartani, és annak biztonságáról is gondoskodik.
AZURE, SPRING - SŐT, MICRONAUT
Mindehhez a csapat Azure-ra épített API gateway-t, Cosmos DB-t és Azure pipeline-okat is bevet, a legfrissebb Java és Spring mellett - de olyan, utóbbiakhoz képest kevésbé elterjed megoldásokhoz is nyúl, mint például a JVM-hez kapcsolódó, a Springtől is sokat merítő, alig pár éves Micronaut framework. Utóbbit egyébként Czirják Zoltán, a Tesco Technology szoftvermérnöke a június 9-i HWSW free! online Java/Kotlin fejlesztői meetupon tartott előadásában is bemutatta.
A Tesco Technology hazai csapata folyamatosan bővül, ehhez a vállalat főként "V-shaped" fejlesztőket keres: egy Java fejlesztő esetében a "V" hegye jelöli a mély Java tudást, míg a kiterjedő szárak a különböző, horizontális kompetenciákat tartalmazzák, mint a DevOps vagy épp a prezentációs és üzleti kapcsolattartási képességek, amelyekkel hatékonyan be tudnak kapcsolódni Tesco Technology Magyarországon zajló, globálisan alkalmazott fejlesztéseibe – akár távmunkán keresztül, amit a vállalat maximálisan támogat.
[A Tesco Technology megbízásából készített, fizetett anyag.]