Tovább erősődhet az USA és a TSMC kapcsolata

A Reuters információi szerint a korábban tervezetnél jóval több, összesen akár hat gyáregységet is felépíthet a következő három évben TSMC, amely az előzetesen közöltnél lényegesen nagyobb kapacitást eredményezne. Tavaly novemberben még arról volt szó, hogy a tajvani gyártó mindössze egyetlen darab, 5 nanométeres csíkszélességű lapkák termelésére felkészített üzemet hoz létre az USA délnyugati részén fekvő államban. Iparági pletykák szerint azonban ennél már komolyabb tervek állnak a háttérben, habár még az első üzem átadása is odébb van.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A korábban tervezettnél lényegesen nagyobb beruházás hátterében elsősorban az amerikai kormány állhat, amelynek feltett szándéka, hogy mihamarabb véget vessen a jelenleg uralkodó chiphiánynak, illetve minden megtegyen azért, hogy hasonló helyzet ne fordulhasson elő a jövőben. A TSMC nem erősítette meg a Reuters értésüléseit, a bérgyártó szóvivője csupán annyit közölt, hogy bár a lehetőség adott a további üzemek felépítéséhez, jelenleg az első fázisra, vagyis az első gyáregység felépítésére fókuszálnak.

A további tervek számos különféle tényezőn múlhatnak. A gazdaság helyzete, illetve a piaci igények változása egyaránt meghatározó tényező lehet az esetleges jövőben terveket illetően. Annyi bizonyos, hogy a fejlett félvezetőgyártást igénylő nagy amerikai vállalatok örömmel vennék a TSMC minél nagyobb amerikai jelenlétét. A tajvani bérgyártó legnagyobb ügyfele a kaliforniai Apple, amely mellett még tucatnyi más amerikai cég (Intel, Nvidia, Qulacomm, AMD, stb.) is folyamatosan igénybe veszi a TSMC értékes szolgáltatásait.

Tajvan-Kína-Amerika

Az USA és a tajvani kormány számára stratégiai fontosságú TSMC egyre mélyülő kapcsolatának politikai háttere is lehet. Tajvant 1895 és 1945 között a Japán Birodalom kormányozta, amelytől a szigetet a Kínai Köztársaság a második kínai–japán háborúban szerezte vissza. Négy évvel később Csang Kaj-sek vezetésével a nacionalisták elvesztették a kontinentális Kína feletti uralmat a polgárháborúban elszenvedett vereség miatt, és Tajvan szigetére vonultak vissza. Tajvanra az 1949-ben alakult kommunista Kínai Népköztársaság azóta is igényt tart, mivel önmagát a Kínai Köztársaság utódállamának tartja. 2007-ben azonban a tajvani kormány egy független, demokratikus köztársasággá nyilvánította Tajvant, amely döntést Kína azóta sem ismer el.

A kínai kormányzat ezért diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan nemzetközi mozgásterét, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közelében. Pár hete például két tucat kínai vadászgép hatolt be a sziget légterébe. Az USA a legtöbb országhoz hasonlóan bár nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, hallgatólagosan garantálja a sziget biztonságát a kormány legnagyobb fegyverbeszállítójaként. Vélhetően ennek is köze lehet ahhoz, hogy a szigetország gazdasági büszkeségének tekinthető TSMC szívesen viszi rendkívül értékes, élvonalbeli gyártástechnológiáját Amerikába, ezzel is erősítve a két ország közötti kapcsolatot.

Az elmúlt években Kína is többször megkörnyékezte a TSMC-t, a tajvani vállalat azonban rendre visszautasította a beruházás lehetőségét, mondván, a külföldi befektetések miatt munkahelyek szűnnének meg, miközben a féltve őrzött, fejlett technológia potenciális veszélynek lenne kitéve. Úgy fest, az amerikaikkal lényegesen engedékenyebb a tajvani vállalat, amely a politikai helyzet fényében kevésbé meglepő. Nem hivatalos információk szerint az Amerikai Kereskedelmi Minisztériumot vezető Gina Raimondo most épp azért lobbizik, hogy a TSMC előnyben részesítse az amerikai autógyártókat, melyeket a konkurensekhez hasonlón épp komolyan hátráltat a globális chiphiány.