Több asztali processzorába tehet GPU-t az AMD
Jövőre változtathat asztali processzoros termékstratégiáján az AMD. Friss pletykák szerint a tervezőcég az Intelhez hasonlóan GPU-val láthatja majd el desktop PC-kbe szánt központi egységeit, így azokhoz (vagy többségükhöz) nem feltétlenül lesz majd szükség diszkrét videókártyára. A lépést vélhetően a vásárolók többsége örömmel fogadná, ezzel ugyanis számos konfigurációnál lehetne megtakarítani a GPU megvásárlásához szükséges összeget.
Amennyiben az információ helytálló, a váltást a 2022-re datált Raphael kódnevű chip hozhatja el, amely egy kiszivárgott diarészlet szerint RDNA 2-es GPU-t kap. Az alapvető specifikációk szerint a Raphael nagyon hasonlít a notebookokhoz tervezett Phoenixhez, amely ugycsak Zen 4 magokkal és RDNA 2-es GPU-val, illetve DDR5 támogatással érkezhet. Az egyelőre nem világos, hogy mennyi hasonlóság lehet a két eltérő kódnevű termék között. Nem kizárt, hogy a már látott gyakorlatához hasonlóan ugyanazt a lapkát kínálja majd eltérő piacokra, eltérő kódnéven az AMD.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A lehetséges forgatókönyvek közül ugyanakkor nem érdemes kihagyni a hibás értelmezés lehetőségét sem. Az eredeti dián zöld alapon szaggatott vonallal bekerített "Navi2" felirat akár diszkrét Radeon grafikus adapterre is utalhat, mondván, a jövőre datált Raphael mellé ilyen GPU-kat javasol az AMD. Mindez röviden annyit tenne, hogy a tervezőcég változatlan termékstratégia mentén lépne tovább a Zen 4-es architektúrára, illetve azzal együtt az AM5-ös platformra.
Az egyes forgatókönyvek mellett és ellen is több érv szólhat. Amennyibe az AMD a jövőben egyazon lapkával akarja lefedni a komplett PC-piacot, akkor kénytelen lesz egy legalább 16 darab maggal szerelt monolitikus chipet legyártatni, amely a jelenlegi (Cezanne) notebookos fejlesztés értékének duplája lenne. A chipletes felépítés a mobilpiacon nem opció, a koncepció ugyanis számottevő (üresjárati) többletfogyasztással jár. A magduplázás viszont jelentősen megnövelné a lapka méretét, habár ezt az 5 nanométeres csíkszélesség kompenzálhatja. A több mag mellet szólhat, hogy az AMD-hez hasonlóan már az Intel is kínál nyolcmagos mobilprocesszorokat, egy esetleges duplázással pedig akár 12-16 magos mobil Ryzenek is piacra kerülhetnének. Végül, de nem utolsó sorban az egylapkás stratégiával meg lehetne takarítani a kizárólag az asztali Ryzenek kedvéért tervezett kisebbik I/O lapkát (IOD).
Az PC-s processzorok egységes felépítése ellen a rugalmatlanabb, kompromisszumos felépítés szólhat. Az asztali Ryzenek chipletes, vagyis 2-3 lapkás kivitelének hála ugyanis az AMD könnyebben és olcsóbban gyártathat nagyobb teljesítményű processzorokat. Ezzel párhuzamosan az I/O lapka újrahasznosítható, nem szükséges új memóriavezérlőt, illetve PCI Express kontrollert tervezni a következő generációs modellekhez. Ezt jól szemlélteti az aktuális legújabb, Ryzen 5000-es sorozat, amelynek tervezésekor elég volt csupán a magokat tartalmazó CCD-t kicserélni az újabb, Zen 3-as verzióra. Utóbbin az Epyc-ekkel osztozik az AMD, amelynek további előnye a kifejezetten nagy, lapkánként 32 megabájtos L3 cache, ami a 12 és 16 magos modelleknél összesen 64 megabájt harmadszintű gyorsítótárat eredményez. Összevetés gyanánt, a nyolcmagos, elsősorban notebookokba szánt Cezanne-nál a lapkaméret és a fogyasztás kordában tartásához előbbinek csak a felét, vagyis 16 megabájtot tudott megtartani az AMD.