A Google nyerte az Oracle-lel vívott Android-csatát

Larry Ellison cége még 2010-ben panaszolta be a Google-t azt állítva, az Android operációs rendszerének kifejlesztésekor tudatosan, szándékoltan és sorozatosan megsértette a Javához fűződő szellemi jogait. A Java az Oracle számára a Sun felvásárlása mellett szóló egyik legfontosabb érv volt, aminek többször hangot adott a cég, így a borsos, 7,4 milliárd dolláros felvásárlással együtt megszerzett szellemi tulajdont és technológiát igyekezett minden eszközzel, gyorsan monetizálni.

Az Oracle szabadalombitorlásra vonatkozó első érvei gyorsan elbuktak, habár az esküdtszék úgy találta, hogy a Google valóban felhasználta a Java API-k "struktúráját, sorrendjét és rendszerezését". Később azonban a pert levezető bíró kimondta, nem védheti szerzői jog az API-kat, mint ahogy nem véd rövid szövegeket, néhány szavas mondatokat sem. "Ameddig a metódus implementálására szolgáló kód különbözik, a szerzői jogi törvény értelmében bárki szabadon írhat önálló kódot a Java API-ban található függvény vagy metódus megvalósítására" - állít William Alsup bíró 41 oldalas indoklásában. Alsup egyébként matematikusi diplomával rendelkezett és az ügy kedvéért még Javában programozni is megtanult(!), mert állítása szerint így pontosabban megértette a per tétjét, illetve a kifogásolt részletek jelentőségét.

Az első fokú tárgyaláson tehát az Oracle teljes vereséget szenvedett, azonban rögtön fellebbezett. A fellebbviteli tárgyalásról kiszivárgó információk szerint pedig a három bíróból álló panel hajlott arra, hogy szerzői joggal védhetőnek találja az API-kat, ami az ügy kimenetelét alapjaiban változtathatta volna meg. Ezzel az API-k jogvédelme az ügy tágabb értelemben vett jelentőségévé vált. Az Oracle korabeli álláspontja szerint a számítástechnikai iparban az együttműködést biztosító szoftverrétegek az innováció fontos letéteményesei, amiért megilleti őket a jogi védelem, a Google viszont azzal érvelt, az API-kat éppen azért nem szabadba védeni, mert ezek biztosítják a rendszerek közti kapcsolatot és átjárhatóságot. A döntés értelmében tehát az API szabadon klónozható volt. Az ítélet szerint természetesen tilos a forráskód átvétele, a Google-t elmeszelték néhány sor átvételéért, amiért a cég akkor némi kártérítést fizetett.

MÁSODIK FELVONÁS

Másodfokon azonban már az Oracle-nek adott igazat a bíróság. A döntés szerint nem csak a szoftver tulajdonképpeni kódja, hanem a megvalósított funkció is szellemi termék, amelyet szerzői jog véd, ezt pedig az API-kompatibilitással rendelkező alternatív szoftverek megsértik.

Az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy még az amerikai kormány is megszólalt, a legfőbb ügyész (solicitor general) az Oracle mellett érvelt és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el a fellebbviteli kérelmet - ezzel helyben hagyva az előző fokon született döntést. A legfőbb ügyész és az Igazságügyminisztérium állásfoglalása igazi megdöbbenést okozott az amerikai tech cégek körében, mivel több nagy vállalat is amellett lobbizott korábban, hogy a kormányzat a Google oldalára álljon a kérdésben.

Az köztes ítélet a kiterjedt per egyik legfontosabb kérdésére adott választ, hisz az API-k az angolszász jogrendszer elvei szerint szerzői jogi védelmet élveztek a precedens-ügy alapján. Az Oracle-Google jogvita azonban ekkor még korántsem nem zárult le, az eljárás gyakorlatilag újrakezdődött, immár új jogi keretben. Az eldöntendő kérdés immár az volt, hogyha az API-kat szerzői jog védi, akkor azok újraimplementálása minősülhet-e fair use-nak, vagyis élvez-e mentességet, használható-e a szerző engedélye nélkül.

ELTELT 6 ÉV...

2016 májusában az esküdtszék arra jutott, hogy az API-k újraimplementálása fair use-nak minősül, így ekkor ismét Google szénája állt jobban a 2010-ben indult Google-Oracle pereskedésben. A tárgyaláson az esküdtszék egyhangúlag úgy döntött, a keresőóriás az úgynevezett fair use keretein belül implementálta újra az Androidba a Java egyes API-jait. Ezzel a Google és a szoftverfejlesztők szívéről is nagy kő eshetett le – a vállalatnak így (legalábbis a jelen döntés alapján) nem kell dollármilliárdos nagyságrendű kártérítést fizetnie, a fejlesztői közösség pedig a fair use (kissé képlékeny) határait betartva nem kapott akkora korlátozást a nyakába, mint amekkorára az előző bekezdésben ecsetelt döntés alapján számítani lehetett.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Nem túl meglepő módon az Oracle ezt nem fogadta el, és ragaszkodott az időközben még nagyobbra, 9,3 milliárd dollárra ugrott kártérítéshez. Ennek megfelelően szépen ment tovább a nagy Oracle-Google per a Java API-k újraimplementálása kapcsán, előbbi fél fellebbezése alapján. Az Oracle a szövetségi bíróság elé vitte az ügyet. "A Google által elkövetett másolás a klasszikus visszaélésszerű használat esete. A Google több ezer szerzői jog által védett kódsort másolt le az Oracle Java programozási platformjától. A Google beismerte, hogy ezt a kódot ugyanolyan formában hasznosította újra a versengő Android platformnál, a bírósági ítélet szerint 'teljesen kereskedelmi' céllal. És a Google sok milliárd dolláros hasznot húzott ebből, míg az Oracle Java üzlete összedőlt." - szólt a vállalat 2017-es beadványa.

NAGY FORDULAT, MAJD VÉGKIFEJLET

A hullámvasúthoz hasonlítható ügy következő, 2018 márciusi állomásában a Google szenvedett komoly vereséget. A szövetségi fellebbviteli bíróság ugyanis a Google utolsó védekezését is elkaszálta az Oracle által indított szerzői jogi perben, és úgy ítélte meg, hogy a vállalat nem jogszerűen használta fel a Java API jelentős részeit az Android operációs rendszerben. A szövetségi bíróság akkor nyilvánosságra hozott ítélete nagyon világosan lezárta a korábbi kiskaput: az API egy-az-egyben átvétele nem fair use, "semmi fair nincs abban, hogy valaki egy jogvédett művet egyben átvesz" - írta az ítélet.

Ahogy az várható volt, ezt viszont a Google nem hagyta annyiban, hisz az esetleges sok milliárdos kártérítés mellett a jövőre nézve ez akár milliárdos nagyságrendű évi extra kiadást jelentett volna az Oracle felé fizetendő licencdíjak formájában. Az ügy ezért a legfelsőbb bírósághoz került, amely tegnap, azaz április 5-én kimondta, hogy a Google gyakorlata mégis belefért a fair use kereteibe. Az ügyet lezáró, első olvasatra kissé rendhagyónak tűnő indoklás szerint a vállalat az érintett API-k bizonyos részeinek felhasználásával egy olyan felületet hozott létre, mellyel a felhasználók (és fejlesztők) könnyen kamatoztathatták már megszerzett tudásukat. A cég tehát elsősorban a felhasználók érdekeit tartotta szem előtt, amely végeredményben kimeríti a fair use-t.

A Damoklész kardjaként a Google felett évekig lebegő komoly ítélet miatt az elmúlt években sokat lazult az Android Java-függősége. A legfőbb vészforgatókönyv a Flutter, vagyis a Google következő generációs alkalmazásplatformja volt. Ez szakított a Javával, a keretrendszer a Google házi nyelvén, Dartban programozható, és egyébként keresztplatformos, az így készült alkalmazások iOS-e és a készülő Fuchsia operációs rendszeren is futtathatóak. A Flutter pedig nagyon aktív fejlesztést kap, amelyet jól mutat a pár hete befutott második főverzió. Az új alkalmazásplatform mellett az olyan projektek, mint a React Native, a Xamarin, a Cordova, a PhoneGap és sok más kezdeményezés más nyelvek felé is megnyitották a platformot, sikerrel.

Így tehát bár az API-t a korábbi ítéletnek megfelelően szerzői jog védi, azt egyéb szoftverek forráskódjaihoz mérten mégis eltérően lehet kezelni. Az egyik bíró, Stephen Breyer szerint az átemelt elemek az Android interfész részeiként összeforrtak különféle, a szerzői jog fogalma alá nem besorolható ötletekkel, minek végeredményeképp egy új, kreatív kifejezésmód született. Ennél azonban fontosabb szerepet játszhatott, hogy az érintett kódrészletek értékét épp a Google, illetve az Android platformra dolgozó független szakemberek tömege adta azzal, hogy az okostelefonos operációs rendszerre kezdtek el fejleszteni. Ehhez ráadásul a Java programozóknak viszonylag kevés továbbképzésre volt szükségük, köszönhetően az átvett API-okból eredő hasonlóságoknak. A bíró szerint a Google (egyik) célja az volt, hogy az Android formájában úgy hozzon létre egy, a korábbiakhoz képest eltérő felhasználói célokat szolgáló rendszert, hogy arra a Java programozásában jártas szakemberek a már meglévő szaktudásukat kamatoztatta a lehető legkönnyebben tudjanak szoftvereket készíteni, amely szakemberek tízezreinek nyitott új lehetőségeket. Bár a fejlesztők szempontjából ez vitathatatlan előny volt, ebből természetesen a Google is sokat profitált, hisz ennek hála gombamód növekedhetett az Android platform, illetve az operációs rendszerrel kompatibilis alkalmazások tárháza.

A nagy vesztes Oracle nem is volt rest az ítélettel kapcsolatos kommentárjában kritizálni a Google elmúlt másfél évtizedben kialakult dominanciáját. A piros emblémás vállalat szerint csak egy monopolista szereplő engedheti meg magának, hogy tíz évig teljesen jogtalanul használja más cégek szellemi tulajdonát, úgy, hogy azzal tovább erősítse pozícióját. Dorian Daley, az Oracle vezető jogi alelnöke szerint nem is csoda, hogy szinte már a világ minden pontján vizsgálják a Google (vitatható) üzleti gyakorlatait.