A fű alatt érkezik a Telenor 5G-je

Egy hét híján egy évvel ezelőtt zárult le az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019-ben meghirdetett, 5G-s úttörő sávokra vonatkozó frekvenvciaértékesítési eljárása, melyen a három nagy, országos eléréssel rendelkező operátor jutott spektrumhoz. A három piaci szereplő közül kettő (a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom) 2019-ben és 2020-ban elindította az 5G-s kereskedelmi szolgáltatást, a részben állami tulajdonban lévő Telenor Magyarország azonban szokatlanul sokáig várt ezzel. Végül a cég élére januárban állt új vezérigazgató, Peter Gazik egy tegnapi sajtóbeszélgetésen mintegy mellékesen közölte, a Telenor 5G-s kereskedelmi hálózata már üzemel, a nagyobb ívű fejlesztések pedig fokozatosan zajlanak majd az év során.

A vezérigazgató a beszélgetés során kiemelte, az új generációs hálózat elsőként a szolgáltató győri és törökbálinti állomásain élesedett, előbbi lényegében annak a teszthálózatnak az éles üzembe állított változata, kiterjesztése, melyet a szolgáltató 2019-ben üzemelt be a Széchenyi István Egyetem campusának körzetében. Az állomásokra jelenleg bárki, bármilyen mobilnet-csomaggal felcsatlakozhat 5G-képes készülékkel, ez alól kivételt az Apple legújabb iPhone-jai, illetve egyes Samsung készülékek jelentik jelentik, itt ugyanis a gyártó által kiadott licenc, illetve bevizsgálás is szükséges a képesség aktiválásához.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A Telenor az év végéig a tervek szerint továbbra is megfontoltan építkezve, több száz bázisállomáson létesít majd 5G-s cellákat, elsőként Budapesten és a Balaton környékén jelenhetnek majd meg az új állomások - hangzott el a tegnapi sajtóbeszélgetésen. A szolgáltató két versenytársához képest abból a szempontból is speciális helyzetben van, hogy tavaly nyár óta a vállalatcsoporton belüli CETIN üzemelteti az aktív és a passzív infrastruktúrát (leszámítva a maghálózatot), mely számára a szükséges bázisállomás-komponenseket egy tavalyi tendergyőzelem eredményeként éppúgy a kínai ZTE szállítja, mint a 4G-s és a 3G-s hálózat alkotóelemeit.

Noha a tavaly tavasszal lezárult aukción az 5G esetén igazán látványos kapacitásbővülést hozó C-sávban (3,6 GHz) a Telenor Magyarország nyerte a legnagyobb spektrummennyiséget (összesen 140 MHz-et, ezzel 20 és 30 MHz-el több összkapacitással rendelkezik ebben a sávban, mint a Telekom és a Vodafone), a szolgáltató mindeddig makacsul ellenált a több irányból (eszközbeszállítók, készülékgyártók, kormányzat) érkező nyomásnak, a társaság egyes vezetői pedig nem egyszer nyíltan kifejtették, hogy az 5G-s infrastruktúra mögé jelenleg nem lehet felhúzni hosszú távon is működő üzleti modellt, és amíg ez így marad, a szolgáltató nem invesztál jelentős összegeket a fejlesztésbe.

Nem véletlen, hogy a mostani kereskedelmi indulás a versenytársakhoz képest kifejezetten soft launchnak tekinthető, a cég a nyár előtt nem is tervezi nagyszabású marketingkampánnyal támogatni az új szolgáltatás bevezetését. A rendelkezésre álló spektrummal a klasszikus mobil szélessávú szolgáltatás, valamint a privát és az IoT-hálózatok kiszolgálása mellett a Telenor várhatóan igyekszik majd a vezetékes üzletág hiányát is valamelyest kompenzálni.

Így Gazik a HWSW kérdésére válaszolva utalt rá, hogy az 5G-s hálózatot fix vezeték nélküli elérések (fixed wireless acces, azaz FWA) kiszolgálására is be kívánja majd fogni a szolgáltató, melynek jó alapot biztosít, hogy a C-sávban nagyobb kapacitással gazdálkodhat mindegyik versenytársánál.