NMHH: Nincs könnyű helyzetben a Digi
Először beszélt nyilvánosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik illetékes vezetője a január végén véget ért spektrumaukció végeredményéről, illetve annak kifejezetten a Digi-re vonatkozó aspektusairól.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakmai vezetése először beszélt egy interjúban a január végén lezárult 900 és 1800 MHz-es alapsávokat érintő spektrumaukció végeredményéről, illetve a negyedik mobilszolgáltató helyzetéről és kilátásairól az eredmény tükrében. A digitrendi.hu által leközölt interjúban Vári Péter, az NMHH műszaki főigazgató-helyettese emellett egy másik, a szolgáltatókat élénken foglalkoztató folyamatról, a 3G-s lekapcsolásról is kifejtette a szervezet álláspontját.
Mint azt korábban többször megírtuk, a Digi Távközlési Kft. - a negyedik, saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltató - a hatóság legutóbbi két spektrumértékesítési eljárásáról kiszorult, voltaképpen ugyanazokon a banánhéjakon elcsúszva. A cég indulását ellehetetlenítő kiírási feltételeket, pontosabban az arra épülő első, 2019-ben indult eljárást a Digi még jogi úton megtámadta (végül az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítve jogerősen is bukta az ügyet a cég), a tavaly kezdődött, fent említett aukcióra már be sem adta a jelentkezést.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Eközben a Digi mobilszolgáltatása tavaly december 31-én lezárta a tesztfázist, ezzel a dátummal minden, korábbi tesztelőfizetésre vonatkozó szerződést felmondott a cég. A tesztelőfizetések helyébe lépő új konstrukciók számos ponton kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaztak, ezért a tavalyi évet 173 ezer előfizetéssel záró szolgáltatónál mindenképpen lemorzsolódásra kell számítani, melyet ellensúlyozhat, hogy a hálózat időközben mind többek számára érhető el, így mostanra már több mint 650 településen érhető el a szolgáltatás, 70%-os kültéri országos lefedettség mellett.
Látható hogy az elmúlt pár hónapban felgyorsult a Digi hálózatépítése, túl vannak egy teszt perióduson, meglátjuk, hogyan értékelik ezt az ügyfelek.
-mondta el az interjúban Vári, aki közölte, a cég a következő időszakban még elindulhat akár a 2,1 GHz-es, akár a 26 GHz-es sávokra kiírt eljárásokon, jóllehet ezek a spektrumok mégannyira sem alkalmasak az országos építkezésre, mint a 2014-ben megszerzett 1800 MHz-es blokk, melyen jelenleg hang- és adatszolgáltatást egyszerre kénytelen nyújtani a Digi.
Vári a hatóság kiírási feltételeit érdemben nem kommentálta, ugyanakkor hozzátette,
Nincs könnyű helyzetben a Digi, egy új belépőnek nehéz piacra lépnie, ennyi évvel a többiek után, gondolok itt a telephelyek megszerzésére, a hálózatépítésre.
A műszaki főigazgató-helyettes az interjúban emellett egy másik, a szolgáltatók spektrumfelhasználását érintő, ugyanakkor teljesen autonóm végzett folyamatról, a 3G-s hálózatok lekapcsolásáról is beszélt.
Minden szolgáltatónak a saját üzleti döntése, hogy melyik pillanatban hajtja végre a 3G hálózatának lekapcsolását. Nekünk viszont védenünk kell a fogyasztókat, hogy senki ne maradjon szolgáltatás nélkül.
-hangsúlyozta a terület vezetője, aki elsősorban a hatóság edukációs szerepét emelte ki a folyamat kapcsán. Mint azt Vári elmondta, az NMHH arra számít, hogy a három szolgáltató nem egyszerre kapcsolja majd le a hálózatát (ez egyébként versenyjogi szempontból is minimum aggályos lenne - a szerk.), a Magyar Telekom eddigi, nyilvánosan bejelentett lekapcsolási, átterhelési fázisai alapján ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy valamikor 2022 első felében vezethetik majd ki a szolgáltatók a technológiát.
A szakember egy kérdés kapcsán a manapság a piacot egyre inkább jellemző, gyakorlatilag megkerülhetetlen hálózatmegosztási modellekre is kitért, melynek során utalt a Gazdasági Versenyhivatal maratoni vizsgálatára, mely a Telenor Magyarország és a Magyar Telekom hat évvel ezelőtt nyélbe ütött LTE800-as hálózatmegosztási megállapodását veszi nagyító alá. Az ügyletet akkor az NMHH ex ante engedélyezte, a GVH utólagos vizsgálata ugyanakkor azóta is zajlik, ezzel bizonytalanságban tartva a piaci szereplőket azzal kapcsolatosan, hogy a hasonló hálózatmegosztási modelleknek mekkora létjogosultságuk lehet Magyarországon.