A Kúria szerint is jogszerű volt a Digi kizárása az 5G-s aukcióról
A Kúria is ítéletet hirdetett a Digi anyacége és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közt folyó perben, melyet a távközlési szolgáltató, mint felperes 2019-ben azért indított, mert a hírközlésszabályozó szerv az aktuális frekvenciaaukcióról kizárta.
A Kúria tegnapi ítéletével a helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberi elsőfokú ítéletét, és elutasította a Digi Távközlési Kft. holland anyacégének, a Digi Communications NV-nek a fellebbezését, ezzel a magyar bírósági szakasz megállapította, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogszerűen zárta ki a távközlési céget a 2019-ben meghirdetett, 5G-s frekvenciasávok értékesítését célzó frekvenciaaukcióról.
A 2019 szeptemberében indult jogi eljárás azt volt hivatott tisztázni, hogy a hatóság milyen körülmények közt és milyen indokkal zárta ki a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország mellett jelentkező negyedik szereplőt az eljárásból. Az NMHH a nyilvánosság előtt a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberi elsőfokú ítéletéig nem indokolta részletesen, miért nem vette nyilvántartásba a negyedik jelentkezőt, sőt, eleinte annak kilétét sem közölte, így az eljárás kezdetén még sokan úgy gondolták - tévesen -, hogy a Digi Távközlési Kft. jelentkezett be a frekvenciákért.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Valójában azonban nem a magyar leányvállalat, hanem annak anyacége, a holland Digi Communications NV. jelentkezett, nyilvántartásba vételét pedig a hatóság feltételezett megtévesztése miatt utasította el az NMHH. Ezt a feltételezést végül mind az első- mind a másodfokú bíróság megerősítette. Így a Kúria álláspontja is úgy szólt, hogy a Digi Kft. azért nem jelentkezett közvetlenül a frekvenciaaukcióra, mert észlelte, hogy vele szemben kizáró ok állna fenn, és ezért az anyavállalat tette ezt meg helyette.
A Kúria egyetértett azzal is, hogy a hatóságnak joga és kötelessége volt vizsgálni a jelentkező mögöttes szándékát is, és az NMHH a DIGI Kft. anyavállalatának kizárásakor megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a cég valódi célja nem a frekvenciahasználati jogok saját hasznosítása volt, hanem az esetlegesen elnyert jogok átadása a Digi Kft.-nek. A Kúria álláspontja szerint a szolgáltató megtévesztésre irányuló magatartását az NMHH helyesen és jogszerűen értékelte, ítélte meg, e körben hangsúlyozta, hogy az NMHH-nak fokozott figyelmet kell fordítania az eljárás tisztaságának megőrzésére, melynek része az is, hogy a leplezni szándékozott szolgáltatói magatartást is vizsgálja és értékelje.
Ezen felül a bíróság a Digi Communications N.V. érvelését elutasítva megállapította, hogy jogszerű, objektív és diszkriminációmentes volt az a részvételi feltétel, mely szerint az eljárásban csak olyan cég vehet részt, amellyel szemben nem állapítottak meg versenyjogi jogsértést az árverési eljárás megindítása előtti 24 hónapban. A Kúria álláspontja szerint is arányos elvárás, követelmény a frekvenciák, mint kiemelt értékű és jelentőségű állami vagyonelemek értékesítésekor, hogy azok megszerzését csak a tisztességes piaci verseny szabályai szerint eljáró piaci szereplőknek tegye lehetővé az NMHH.
A Digi anyacége még 2019-ben, a nyilvántartásba vételi határozat megismerését követően adott ki közleményt a témában, melyben kijelentette, hogy a cég az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. Azt egyelőre nem tudni, hogy a társaság a Kúria döntését követően az uniós bíróság elé akarja-e, illetve tudja-e vinni az ügyet.