Telenor-fölénnyel zárult a hatóság frekvenciaárverése

Tegnap lezárult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly októberben meghirdetett, a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávok jövőre lejáró blokkjaira vonatkozó árveréses frekvenciaértékesítési eljárása, mely láthatóan a Telenor Magyarország számára járt a legnagyobb téttel. Legalábbis erre utal, hogy a jelenleg kizárólag a vezeték nélküli szegmensben utazó, 25%-ban az állam tulajdonában lévő szolgáltató mélyebben a zsebébe nyúlt, hogy versenytársait túllicitálhassa.

BEHÚZTÁK, AMIT BE KELLETT

Az eljárásnak ezzel együtt komolyabb piacmódosító hatása önmagában biztosan nem lesz, elsősorban annak köszönhetően, hogy a licenceket ma is használó három nagy operátor mellett senki sem jelentkezett a 2022-ben felszabaduló spektrumokért.

A tavaly áprilisihoz hasonlóan ezúttal is komoly egészségvédelmi intézkedések mellett megtartott árverésen a három szolgáltató, a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország összesen 150,2 milliárd forintért licitált a meghirdetett 180 MHz-nyi blokkra. A tegnapi licit-végeredmény alapján a szolgáltatók által megszerzett csomagok és az azokért fizetendő egyszeri díjak a következők:

• Magyar Telekom: 
  • 2x8 MHz @900 MHz - 18,48 milliárd forint
  • 2x20 MHz @1800 MHz - 25,8 milliárd forint
• Vodafone Magyarország:
  • 2x9 MHz @900 MHz - 22,7 milliárd forint
  • 2x20 MHz @1800 MHz - 26,4 milliárd forint
• Telenor Magyarország: 
  • 2x13 MHz @900 MHz - 32,6 milliárd forint
  • 2x20 MHz @1800 MHz - 24,2 milliárd forint

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A fent részletezett blokkokra szerzett használati jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azután, hogy a mostani jogosultságok 2022 áprilisában lejárnak. A jogosultságok időtartama ezt követően további öt évvel meghosszabbítható, vagyis 2042-ig az alapsávokat érintően nem várható újabb értékesítési folyamat, illetve alapvetően ez az eljárás volt az utolsó alkalom ebben az évtizedben, amikor a szolgáltatók nagy szolgáltatáslefedettség kiépítésére alkalmas spektrumot licencelhettek.

Az összesen 150 milliárd forintnyi licitösszeg egyébként nem számít sem kiugróan magasnak, sem alacsonynak mind hazai, mind nemzetközi szinten. A hatóság két korábbi eljárásán, 2019-ben és 2014-ben a szolgáltatók 128,5 milliárd és 130,6 milliárd forintot fizettek az államkasszába - tavaly a 700 MHz-es és 3600 MHz-es úttörő 5G sávok képezték a licitálás gerincét, 2014-ben pedig elsősorban 800 MHz-es és 1800 MHz-es blokkokra lehetett licitálni. A két korábbi eljárás közti fontos különbség, hogy 2014-ben el tudott indulni, és szerzett is frekvenciát a negyedik magyar mobilszolgáltató, a Digi Távközlési Kft.

A LEGNAGYOBBÉ LETT A LEGKEVESEBB

A mostani és a tavalyi eljárás végeredménye alapján gyakorlatilag fordított sorrend alakult ki, hiszen 2019-ben a Telenor Magyarország vitte el a legkevesebb spektrumot a legfontosabb, 700 MHz-es sávban, és a teljes spektrummennyiség tekintetében a Telekom kapta a legnagyobb csomagot - most viszont éppen fordítva történt.

A Telenor Magyarország ráadásul idén a legfontosabb alapsávban jutott mindkét versenytársához képest lényegesen nagyobb mennyiségű spektrumhoz, mely műszaki és hálózatfejlesztési szempontok alapján versenyelőnyt biztosíthat a szolgáltató számára. Egyrészt a 900 MHz-es sávban technológiák rendkívül széles skáláján nyújtható vezeték nélküli átviteli szolgáltatás (2G/4G, később 5G, NB-IoT), ráadásul a 700 MHz-cel ellentétben olyan sávról van szó, melyet a mobiltelefonok a '90-es évek óta használnak, azaz nem jár szinte semmilyen kompatibilitási kihívással a felhasználása.

A 900 MHz-es sáv használata emellett hálózattervezési-bővítési oldalról sem igényel olyan szintű befektetést, mint amekkora más, a mobilszolgáltatók által újonnan használatba vett spektrumok esetében felmerül, mivel az állomásokon kevesebb komponens cseréjével jár az újabb technológiák bevezetése ezen az alapsávon. Fontos szempont még a 900 MHz-es alapsáv kapcsán, hogy ez a legrobusztusabb, legkevésbé interferált sáv a GHz alatti tartományban, elsősorban annak köszönhetően, hogy a spektrumot kezdettől fogva mobilszolgáltatás céljára osztották ki, míg a 700 és 800 MHz-es sávokban korábban földfelszíni televíziós műsorszórási tevékenységet végeztek, ezek lekapcsolását pedig csak kínkeserves EU-s és nemzetközi koordináció révén sikerült úgy ahogy koordinálni.

FONTOS GYŐZELEM

Ebből a szempontból úgy tűnik, a Telenor jó lóra tett azzal, hogy a 2020/21-es aukción mélyebben a zsebébe nyúlt, ezt ugyanakkor a piac is kikényszeríthette a szolgáltatóból, mely jelenleg úgy tűnik, egyedüliként kénytelen mobile only szereplőként érvényesülni a hazai távközlési szegmensben az elkövetkezendő időszakban. A mostani eljárás eredményét is figyelembe véve 2022 tavaszától a szolgáltatók az alábbi spektrumcsomagok felett rendelkeznek:

Persze a hatóság lehetővé teszi azt is, hogy a megszerzett spektrumot haszonbérbe adja egy szolgáltató, ahogy tette az kölcsönösen a Telenor és a Telekom 2015-ben a 800 MHz-es LTE-sáv esetében. Ez az üzleti modell a jövő hálózatfejlesztési trendjeit tekintve abszolút kézenfekvő eszköz a hatékony üzemeltetés és erőforráskihasználás szempontjából, ám amíg a terület hazai versenyjogi megítélése nem tisztázott, a szolgáltatók érthető okokból nem kötnek hosszú távú megállapodásokat e téren.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a Telenornak az erőforrásmegosztáshoz tavaly nyár óta cégcsoporton belüli partnere is van, ez a szolgáltató korábbi tulajdonát képező, aktív és passzív hálózati elemek (kivéve maghálózat) felett rendelkező CETIN Hungary Zrt. nevű toronycég.