A Xiaominek is sakkot adott az USA
A Kínai Kommunista Párt égisze alatt működő katonai eszközöket (is) gyártó cégnek minősítette csütörtökön a Xiaomit az amerikai védelmi minisztérium, ezzel a gyártó többek közt a SMIC-vel és a Huawei-jel egyetemben felkerült arra a tiltólistára, mely az amerikai tőke teljes kivonását eredményezheti a cégnél.
Csütörtöktől Kína egyik legnagyobb fogyasztói elektronikai gyártója, a Xiaomi Corporation is felkerült a Pentagon feketelistájára, melyen a gyártóval együtt jelenleg 35 olyan cég szerepel, melyek a védelmi minisztérium szerint a Kínai Kommunista Párthoz kötődő katonai (eszköz)beszállítók. A listán eddig elsősorban nagyipari, energetikai, telekommunikációs és IT-cégek szerepeltek, a Xiaomi az első, kifejezetten a fogyasztói piacra fókuszáló vállalkozás, mely felkerült rá. A hírre a vállalat részvényárfolyama azonnal bezuhant, miközben a cég gyorsan igyekezett cáfolni a Pentagon vádjait.
Bár a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója számára mindez nem feltétlenül jár olyan katasztrofális következményekkel, mintha a kereskedelmi minisztérium által vezetett, az Amerikai Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő entitások listájára került volna fel, így is jelentős pofon, illetve egzisztenciális fenyegetés a feltörekvő gyártó számára, mely éppen csak kitört Kínából.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Donald Trump leköszönő elnök novemberben írta alá azt az elnöki rendelet, melynek értelmében a Pentagon listáján szereplő cégekből minden amerikai tőkét ki kell vonni, illetve amerikai beruházási stop vonatkozik rájuk. A döntés elméletileg nem hat ki a kínai gyártó beszállítói- és partnerkapcsolataira, vagyis a Xiaomi továbbra is vásárolhat amerikai technológiát, így többek közt okostelefonos vezérlőchipeket és egyéb áramköröket, valamint a Google Mobile Services platformot is licencelheti.
Kérdés, hogy ez meddig marad így, illetve mi pontosan az Egyesült Államok szándéka a szankció(k) bevezetésével. A Huawei 2019-es tiltólistára kerülése kapcsán az indoklás arról szólt, hogy a cég berendezéseinek használata nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA számára, és bár jelen esetben elsősorban a mobilhálózati infrastruktúra elemek azok, melyek szakértők szerint valójában kockázatosak lehetnek, a Huawei fogyasztói üzletágát is óriási csapás érte a korlátozások révén.
A Xiaomi ugyanakkor a Huawei-jel szemben nem gyárt stratégiai jelentőségű termékeket, így okostelefonok mellett jellemzően kisebb háztartási berendezések, illetve különféle okoseszközök köthetők a márkához. Tény ugyanakkor, hogy az okostelefon-piacon a vállalat rövid idő alatt rendkívül komoly sikereket ért el - igaz, ehhez kellett az is, hogy a Huawei gyakorlatilag kihulljon az élről, legalábbis ami a Kínán kívüli piacokat illeti.
A lista mostani bővítése ezzel együtt felveti azt a kérdést is, hogy a többi nagy kínai elektronikai gyártóra is hasonló sors vár-e. Így például kell-e hasonló szankciótól tartania az IBM PC-gyártó részlegét 2005-ben felvásárló Lenovónak, vagy éppen a világ második legnagyobb tévégyártójának, a különösen az amerikai piacon komoly befolyással rendelkező TCL-nek.