Mit adott nekünk az EU hírközlési kódexe?

Magyarország idén decemberben – az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával – az Európai Unióban az elsők között ültette át a saját jogrendjébe az Európai elektronikus hírközlési kódexet (ekkor módosult az elektronikus hírközlésről szóló törvény). A törvényi szabályokon túl, a teljes átültetés érdekében a végrehajtási rendeleti szintű szabályokat is meg kellett alkotni idén december végéig: az NMHH ezeket határidőre teljesítette huszonkét NMHH-rendelet felülvizsgálatával, illetve megalkotásával.

MI A KÓDEXBEN SZEREPLŐ LEGFONTOSABB VÁLTOZÁS?

A keretrendszer az előfizetők használt szolgáltatások fejlődéséhez igazodva teljesen megváltoztatja a szabályozás alapvető fogalomrendszerét és logikáját. Míg korábban a szabályozás a távközlési szolgáltatások műszaki alapját jelentő jeltovábbításra terjedt ki (pl. egy telefonhívás vagy internetkapcsolat biztosítása), ezután a használat célja határozza meg, hogy egy szolgáltatásra milyen szabályok vonatkoznak. Így eltérő feltételek lesznek az internethozzáférésre (internetelőfizetés), a hagyományos hívószám alapú személyes kommunikációra (telefonhívás), a nem hívószám alapú személyes kommunikációra (pl. WhatsApp, Facebook Messenger) és az egyszerű jeltovábbításra (műsorszórás vagy gépek közötti kommunikáció) vonatkozó előfizetésekre.

HOGYAN VÁLTOZNAK AZ ELŐFIZETŐI JOGOK?

A Kódex számos új elemmel bővítette az előfizetői jogokat és a korábbi eltérő gyakorlatokat az egész unióban felváltotta egy egységesebb szabályozás. Új előírások vonatkoznak az előfizetői szerződések tartalmára, illetve kötelező lett a feltételek gyors áttekintését elősegítő szerződéses összefoglaló használata. Az előfizetők számára kedvezően változnak a szolgáltatóváltás szabályai is.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Megjelenik a csomaghordozás és az email hordozás az internetszolgáltatásoknál, valamint a hívószám-hordozást biztosítani kell a szerződés megszűnése után is legalább 1 hónapig. Uniós szinten kerültek szabályozásra egyes szolgáltatói kötbérek (pl. szolgáltatásminőségi és szolgáltatóváltási hibák vagy késedelem esetére) és a határozott idejű szerződések leghosszabb tartama (általában 24 hónap). Végül a Kódex alapján biztosítani kell a szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő eszközök és szolgáltatások működését.

HOGYAN ÉRINTI A TÁVKÖZLÉSI PIACOT?

A Kódex számos fontos változást hoz a távközlési piac szabályozásában annak érdekében, hogy a hálózatok tovább fejlődhessenek és javuljon a szolgáltatások minősége és elérhetősége. Így például megkönnyíti a távközlési hálózatok közötti átjárást és az egyéb nyomvonalas infrastruktúrák használatát a szolgáltatók számára, valamint elősegíti a nagy kapacitású hálózatok építését és a közös beruházásokat. A mobilszolgáltatások általános fejlődését a pályáztatásra és egyes frekvenciák esetében a használatra vonatkozó szabályok egységesítésével segíti elő. A teljes értékű 5G szolgáltatásokhoz szükséges kiscellás hálózatok elterjedését pedig országosan egységes telepítési szabályok biztosítják majd.

JÓ, DE MIT FOGNAK EBBŐL ÉSZLELNI AZ ELŐFIZETŐK?

Mivel a hazai szabályok sok más uniós országtól eltérően eddig is elég részletesen és kedvezően szabályozták az előfizetői jogokat itthon nem lesz drasztikus a változás. Például hűségidő általános maximuma itthon eddig is 12 hónap volt, amitől csak készülékvásárlás vagy a kedvezményes alapcsomagok esetén lehet eltérni legfeljebb 24 hónapra. Ugyanakkor az előfizetők találkozni fognak majd új elemekkel és dokumentumokkal a szerződéskötés során (pl. előzetes tájékoztatás és szerződéses összefoglaló).

Emellett határozott idejű szerződéskötés esetén az előfizető jogosulttá válik a teljes szolgáltatáscsomag felmondására akkor is, ha a szolgáltató szerződésszegése vagy egyoldalú módosítása miatt csak a csomag valamelyik része válik felmondhatóvá. Amennyiben az ügyfél kéri, a szolgáltató biztosítani fogja az internetelőfizetéshez tartozó emailcímek működését és az emailtovábbítást a szerződés megszűnése után is legalább 6 hónapig. A telefonszámok szintén hordozhatóvá válnak a szerződés megszűnése után 31 napon belül.

Internetszolgáltató váltása esetén a szolgáltatóknak alapesetben távolról és a szolgáltatás kiesése nélkül kell elvégezniük a szolgáltatóváltást. Az internetszolgáltatás korlátozása esetén is biztosítani kell az elektronikus levelezést és az elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételét. Végül megjelenhetnek új szolgáltatás összehasonlító oldalak, melyek működéséhez a szolgáltatóknak biztosítani kell a naprakész adatokat.

Az anyag összeállításában segítségünkre volt Mester Máté, távközlési stratégiai- és szabályozási tanácsadó, az Mspire tulajdonosa.